Az ország jogrendszerének meg kell felelnie az akkori igényeknek. Ez a fő oka annak, hogy a törvények reformja és folyamatos fejlesztése elkerülhetetlenné válik. Ráadásul az állam feladata nemcsak az újítások jóváhagyása az élet minden területén, hanem az egyén jogainak védelme is. Ez a szempont különösen a büntetőeljárási törvény visszamenőleges hatályát érinti.
A törvény visszamenőleges hatályának jelentése és alkalmazása
A törvény visszamenőleges hatálya olyan feltétel, amely mellett ez a törvény alkalmazható olyan eseményekre vagy tényekre, amelyek az elfogadott normatív aktus hatálybalépése előtt következtek be. Ebben a kérdésben az Orosz Föderáció alkotmányának 54. cikke kimondja, hogy az olyan törvényeknek, amelyek rontják vagy eltörlik a bűncselekmény alanyának jogait, nincs visszamenőleges hatály. Vagyis, ha tegnap egy személy olyan cselekményt követett el, amelyet korábban nem tekintettek bűncselekménynek, de mára azzá vált, akkor nem fogják felelősségre vonni.
Részletesebben: a büntetőeljárási törvény működését az idő függvényében az Orosz Föderáció büntető törvénykönyve határozza meg. Különösen a törvény visszamenőleges hatályának alkalmazását vizsgálják a 10. cikkben. Így az a büntetőjogi törvény, amely szigorúbb büntetést hoz létre, először állapítja meg a felelősséget, vagy valamilyen módon sérti a büntetőeljárás résztvevőinek jogait, nem visszamenőleges erővel bírnak. Például a vádlott nem kaphat szigorúbb büntetést, ha a per megindításakor enyhébb törvény volt érvényben.
A büntetőjog visszamenőleges hatályának típusai
A büntetést enyhítő, a cselekmény büntethetőségét eltörlő vagy a bűncselekmény alanyának helyzetét más módon javító módosítások elfogadása tekintetében a büntetőeljárási törvény visszamenőleges hatállyal bír. Hogyan valósítják meg ezt az elvet a gyakorlatban? Meg kell különböztetni az egyszerű és a felülvizsgálati visszamenőleges erőt. Az egyszerű változat a még nem ítélt gyanúsítottakat vagy vádlottakat érinti. Ha ebben a pillanatban a törvény egy cikkét kevésbé komolyra változtatják, a bíró ezt a tényt figyelembe veheti a tárgyalás során.
A büntetőeljárási törvény ellenőrző ereje azokra a személyekre vonatkozik, akiket az enyhítő módosítások elfogadása előtt már elítéltek. Ebben az esetben minden büntetőper felülvizsgálat tárgyát képezi, amelyben a frissített törvény idején enyhébb büntetést szabnának ki, vagy egyébként javulna az elítélt helyzete.
Például 2011. december 7-én a 420. számú szövetségi törvényben elfogadták azt a módosítást, amely dekriminalizálja a 250 ezer rubelig terjedő vagyoni károkat bizalommal való visszaéléssel vagy megtévesztéssel. Ez azt jelenti, hogy e cselekmény miatt büntetést letöltő személy kérheti az ítélet megsemmisítését. Ha a bűncselekmény kategóriáját kevésbé súlyossá változtatják, akkor az elítélt az ítélet felülvizsgálatára számíthat, az ítélet visszafizetésének időtartamának csökkenésével.
A büntetőeljárási törvény visszamenőleges hatálya nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a büntetést teljes mértékben teljesítették. Az ítélet felülvizsgálata lehetetlenné válik. Jelenleg a büntetlen előélet megsemmisítésének kérdését vizsgálják, még akkor is, ha az illető a kitűzött szabadságvesztést töltötte be, és csak akkor szüntette meg cselekedete bűncselekményét az új büntető törvény.
