Az erkölcsi kárt nem lehet kézzel megérinteni, nem érezhető, hanem csak átélhető. Ezért az erkölcsi kár kiszámításakor nagyon gyakran felhasználják mindazokat az anyagi veszteségeket, amelyeket az áldozat elszenvedett, amikor jogellenes cselekedeteket hajtottak végre ellene.
Szükséges
- - a kezelési költségeket igazoló dokumentumok;
- - diagnózisokkal ellátott orvosi nyilvántartás másolatai;
- - a testi sérelem átvételét igazoló dokumentum (a sürgősségi helyiségről szóló igazolás stb.)
Utasítás
1. lépés
Először meg kell határoznia, hogy milyen erkölcsi veszteséget szenvedett el a törvénytelen cselekedetek elkövetése miatt. Feltétlenül őrizzen meg minden igazoló dokumentumot, ezekre a bírósági bizonyítékokhoz lesz szükség (patikák patikákból, fizetés az orvosok, pszichoanalitikusok szolgáltatásaiért). Felveheti a tanúk előtt a mentők hívásait, a helyi orvoshoz intézett hívásokat otthon. Általában minden, ami megerősíti szenvedését, munkaképességének elvesztését.
2. lépés
Az a nem vagyoni kár mértéke, amelyet behajtására az alperestől követelhet, az alapügy igényének összegétől függ. Például, ha egy 10 000 rubel értékű alacsony minőségű termékhez próbál pénzt szerezni, akkor nem követelheti az erkölcsi károk megtérítését 100 000 rubelért. Minél súlyosabb a szenvedése és fizikai sérülése (például balesetben, verekedésben stb.), Annál többet kérhet.
3. lépés
Az erkölcsi kár pontos kiszámítását az Orosz Föderáció egyetlen törvénye sem írja elő. A bírói gyakorlat szerint az összeget csak a bíróság jelölheti ki. A körülményektől függően 100 rubeltől több százezerig terjedhet. Az ügyben történő döntés meghozatalakor a bírót mindenekelőtt az ügy anyagai, a bizonyítékalap és a tanúvallomások vezérlik.
4. lépés
Fizikai és mentális szenvedés - ezek a kategóriák értékelik az erkölcsi kárt. Fizikai szenvedés - fájdalom, hányinger, viszketés stb. Erkölcsi szenvedés - félelem, szorongás, fájdalom stb. A szenvedés mértéke közvetlenül függ az áldozat személyiségétől, észlelésétől.
5. lépés
Az erkölcsi kár megtérítése csak a bírósági alapügy pozitív kimenetelével lehetséges, azaz ha az alperes bűnössége teljes mértékben bebizonyosodik. Az erkölcsi kár megtérítése az áldozat negatív érzelmeinek és érzéseinek kiküszöbölésére szolgál, ennek alapján a bíróság megkülönbözteti az anyagi kár összegét. Figyelembe veszik a szenvedés jellegét is, figyelembe véve az áldozat személyiségének pszichológiai jellemzőit, a károkozó bűnösségének mértékét, valamint az ésszerűség és az igazságosság kritériumait.
