Végrendelet hiányában az öröklést a Ptk. 1142 - 1145. A következő fordulóra való átmenet közvetlen örökösök örökléséből való eltávolításakor következik be; írásbeli elutasításuk, az öröklési jog megfosztása vagy távollétük.
Első rendű örökösök
Az Orosz Föderáció jogszabályai 8 sorról rendelkeznek, amelyek mindegyike egyenlő örökséget kap.
Az 1142-es cikk kimondja, hogy az első rend örökösei az örökhagyó házastársa, gyermekei, valamint szülei. Az unokák és az unokák leszármazottai az örökséget bemutatási joggal fogadják el.
Nyilvántartásba nem vett házasság (együttélés) esetén a "köztörvényes házastárs" csak akarattal vagy eltartottként léphet örökbe. A gyermekek akkor lépnek örökösödni, ha származásuk az örökhagyóval áll kapcsolatban, és azt a családjog szerint állapítják meg. A házasság érvénytelenítése esetén a benne született gyermekek az első rend örökösei lesznek. Továbbá az örökbefogadó szülőket és az örökbefogadott gyermekeket tekintik elsődleges örökösöknek (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1147. Cikkének 1. szakasza).
A szülői jogoktól megfosztott vagy a szülői felelősségtől elkerülő szülők méltatlan örökösök (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1117. cikke), ezért nem tartoznak egyik sorba sem, ráadásul maguk a gyerekek sem veszítik el az elsőbbségi öröklés jogát.
Az örökhagyó eltartott állampolgárai a halál kezdete előtt legalább egy évig az Art. 1148 szintén prioritássá válik, és arányos a többivel.
Az öröklés elfogadása
Az örökséget teljes egészében elfogadják, részben nem fogadják el. Az öröklés magában foglal minden tulajdonjogot és kötelezettséget.
Az elfogadásra az öröklési jog írásbeli kérelmének benyújtása után kerül sor az öröklés megnyitásakor. A kérelem más személyek általi továbbításakor vagy postai úton történő elküldéskor a dokumentumnak tartalmaznia kell egy közjegyző vagy egy személy által hitelesített aláírást (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1125. cikke). Továbbá a közjegyző által hitelesített meghatalmazás szerint az ingatlan átadható az örökös bármely képviselőjének, a törvényes képviselő meghatalmazás nélkül kapja meg az ingatlant.
Hat hónap az az idő, amely alatt az örökös kérelemre örökséget kérhet. Ezt követően az örökösök csak a bíróság döntése alapján jelentkezhetnek a kérelemmel, ha a határidőt érvényes okokból elmulasztották.
A bíróság meghatározza továbbá az összes törvényes örökös részarányát. Az öröklésről való lemondás esetén az utódoknak írásbeli közjegyzői nyilatkozatot is be kell nyújtaniuk.
Az örökösödést követően az utódok állami díjat fizetnek, az örökhagyóval fennálló kapcsolat szintjétől, valamint az örökölt vagyontól függően.
Az örökösök mentesülnek az állami kötelezettségek alól: akik a halál idején együtt éltek az örökhagyóval; olyan személyek örökösei, akik közszolgálat ellátása, közfeladatok ellátása miatt haltak meg; kiskorúak és cselekvőképtelen örökösök, valamint a bankokban elhelyezett pénzbetétek és a jogdíjak nem adók.
