Az erkölcsi kár a kár (fizikai vagy szellemi szenvedés) pénzbeli kifejezése, amelyet az állampolgár más személyek jogellenes cselekedeteivel okozott, akik megsértették személyes erkölcsi jogait. Az erkölcsi kár egyik megnyilvánulása olyan tapasztalatok, amelyek általában különféle betegségekkel társulnak, amelyek a jogok megsértése miatti erkölcsi szenvedés hátterében merültek fel.
Utasítás
1. lépés
Az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve (151. cikk) meghatározza az "erkölcsi kár" fogalmát. A törvényhozó "testi és szellemi szenvedésként" értelmezi. Ez azt jelenti, hogy a jogellenes cselekedetek következményeinek tükröződniük kell az áldozat mentális vagy fizikai állapotában. Ez a felsorolás különféle mentális rendellenességeket, egyéb általános erkölcsi tapasztalatokból eredő egészségromlást tartalmaz. A lényeg az, hogy a felmerült erkölcsi szenvedésnek oksági kapcsolatban álljon a bekövetkezett jogellenes cselekedetekkel.
2. lépés
Az erkölcsi kár megtérítése iránti kérelmet a bíróságon a bűncselekmény által okozott anyagi kár megtérítése iránti kérelemmel együtt nyújtják be. A kérelemnek világosan meg kell jelölnie, hogy milyen erkölcsi szenvedést okozott, milyen következményekkel járt, milyen összegben (pénzben kifejezve) értékeli ezeket a tapasztalatokat. Ezzel egyidejűleg bizonyítékokkal kell ellátnia igényét, amelyek lehetnek orvosi jelentések, egészségügyi igazolások, tanúk vallomásai stb.
3. lépés
Az erkölcsi kár mértékének kérdése csak szubjektív megítélésnek felel meg. Ezt a kérdést a bíróság dönti el, és a bírák, mint más emberek, ugyanazt a helyzetet különböző módon értékelhetik. A fentiek alapján a nem vagyoni kár összegét a bíróság belső meggyőződés alapján határozza meg, figyelembe véve a felek által benyújtott bizonyítékokat. A gyakorlatban a kártérítés összegét azonnal feltüntetik a keresetlevélben, de a bíróság leggyakrabban kisebb összegeket ítél meg, mint az igényeltek.
