A jogtudomány a törvény normáin alapul, és saját, egyedi megvalósítási módja van, kétféle módszerre oszlik - diszpozitivitás és imperativitás. A polgári jogot általában a mérlegelés keretein belül hajtják végre, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy saját belátása szerint választhassák meg jogaikat és védelmi módszereiket.
Jogi normák nélkül lehetetlen szabályozni a kapcsolatokat, de nagyon fontos ennek megfelelő módszert választani - diszpozitív vagy imperatív. A polgári jogi területen gyakran alkalmazzák a mérlegelési jogkört, mint egyszerűbb formát vagy módszert az esetek, ellentmondásos kérdések mérlegelésére, taktikák, védelmi vonalak vagy vádak kialakítására, kialakítására.
Mi a diszpozitivitás
A polgári jogi diszpozitivitás elve alkalmazható mind a folyamat tárgyára, mind annak magatartásának egyik eszközére - vádra vagy védekezésre. A joggyakorlatban a polgári jog keretein belül a koncepció jellemzi a demokráciát, a résztvevők vagy bíróságok azon képességét, hogy az erkölcsi értékeik alapján, de a jogszabályok normáit figyelembe véve tetszés szerint cselekedjenek. Egyszerűbben fogalmazva, a diszkréció jogot ad
- kölcsönös megállapodásra jutni egy adott kérdésben,
- meghatározza az adott ingatlanért való felelősség mértékét,
- döntsön arról, hogy ki viseli a kötelezettségek kisebb-nagyobb részét.
A diszpozitivitás példaként a következő helyzeteket lehet felhasználni - alkudozás az eladó és a vevő között, vagyonfelosztás végakarat és tárgyalás nélkül, családi vagyon megosztása válás esetén egyetértéssel, valamint egyéb, a polgári jog területén kötött egyezségi megállapodások. Az imperatív-diszpozitív módszer akkor is alkalmazható, ha a tárgyalóteremben békés megállapodás születik, de kölcsönös megegyezéssel.
Diszpozitív modell a polgári jogban
Bizonyos jogi szabadságot biztosítva a jogviszonyok résztvevőinek, a diszpozitivitás lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolatukat a törvény keretein belül tartsák. A jogi kiadványokban először a 19. században hangsúlyozták a jogtudomány hasonló tendenciáját, bár jóval korábban széles körben használták a polgári jogtudomány modelljeként.
A modern időkben a polgári jogi tér keretein belüli diszpozitivitást sokkal szélesebb körben alkalmazzák. A megállapodásban részes feleknek joguk van megállapodást megkötni kölcsönös megegyezéssel, hivatásos ügyvéd vagy közjegyző bevonása nélkül. Példaként használhatja az autó vásárlásának és eladásának az eljárását, amikor az ügyletben részt vevő felek között írásbeli megállapodást kötnek, a dokumentumot nem jogi személy igazolja, de akkor érvényes, amikor az autó be van jegyezve a forgalomba rendőrségi adatbázis.
A diszpozitivitás gyakran oda vezet, hogy az állampolgári jogokat nem tartják be maradéktalanul, de a döntést már nem lehet megváltoztatni. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy minden jogi kérdést e téren szakemberek bevonásával oldjanak meg. Még a szabadságot és a demokráciát is szabályozni kell, csak a jogszabályok keretein belül és annak ellenőrzése alatt kell működniük.
