A "bűncselekmény" és a "bűncselekmény" szavakat elég gyakran hallják. Sőt, még az sem, aki ezeket a kifejezéseket használja a beszédben, nem mindig tudja egyértelműen megfogalmazni, mit jelentenek. Ez különösen igaz a bűncselekményekre. Eközben a jogi szakirodalomban ezt a meghatározást kellő részletességgel közlik.
Az irodalomban elkövetett bűncselekményt jogosan nevezzük társadalmilag káros cselekedetnek, amelyért az arra képes alanynak jogi felelősséget kell vállalnia. Mind egy személy, mind egy szervezet alanyként működhet. Ebben az esetben a felelősséget csak azok viselhetik, akiket a törvény által előírt módon képesnek ismernek el. Bűncselekménynek tekinthető-e bármely, az egész társadalomra vagy az egyes polgárokra veszélyes cselekedet? Nem. Csak azokban az esetekben, amikor megfelel bizonyos feltételeknek. Először is, a cselekvésnek károsnak vagy veszélyesnek kell lennie a társadalomra. A bűncselekmény második megkülönböztető jellemzője, amint ennek a jelenségnek már maga a neve is utal rá, hogy ellentmond a jogi normáknak. A bűncselekmény egyik fő jellemzője a bűnösség. Magát a cselekményt büntetik, vagyis a cselekményt törvényben előírt módon bűncselekménynek vagy közigazgatási szabálysértésnek ismerik el, amiért bizonyos szankciókat szabnak ki. A büntetés típusait szigorúan szabályozzák. Ha a bűncselekményt bűncselekménynek ismerik el, akkor a büntetést a Btk. Határozza meg, amely egyértelműen jelzi, hogy mely törvényellenes cselekményekért nyújtanak bizonyos típusú büntetéseket. Ha a bűncselekményt közigazgatási szabálysértésnek ismerik el, a büntetéseket vagy az arra gyakorolt hátrányos következményeket a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv határozza meg. A bűncselekmény egyik legfontosabb összetevője a jogi felelősség. Ha nincs ilyen felelősség, akkor szó sincs bűncselekményről. Voltak és vannak ilyen pillanatok a történelemben: például amikor egyes jogi normák már nem érvényesek, míg mások még nem alakultak ki, mint például háborúk vagy forradalmak idején. A bűncselekmény elkövetett cselekmény vagy mulasztás. A jogi felelősség felmerüléséhez magatartást kell elkövetni. A gondolatok és szándékok nem vonhatók jogi felelősség alá. Ebben az esetben a tétlenség alatt egy személy vagy szervezet passzivitását értjük, ami valaki jogainak megsértéséhez vezetett. Ilyen például a bérek nem fizetése az alkalmazottaknak, a veszélyes helyzetben lévő személynek nyújtott segítség elmulasztása stb. Mikor állapítható meg bűncselekmény elkövetése? Ha képes megvalósítani tetteit és azok következményeit. Ha egy személy nincs tisztában a tetteivel, akkor nem lehet bűnösnek találni. Egy kisgyereket vagy elmebetegeket nem lehet elkövetőként elismerni, mert nincsenek tisztában cselekedeteikkel, ezért nem tehetők felelőssé értük. A jogi gyakorlat számos olyan reflex cselekedetet is ismer, amelyeket az alany nem tudott megvalósítani vagy megakadályozni. Ezek a cselekmények bűncselekménynek tűntek, de jogilag nem ismerhetők el ilyennek.
