A hagyatéki öröklést az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 62. fejezete szabályozza. A végrendelet megkötésének legfőbb előnye az akaratszabadság, ami azt jelenti, hogy az embernek joga van hagyni vagyonát bármely más személyre hagyni - az örökség kötelező részének egyetlen korlátozásával. Törvény szerinti öröklés esetén a vagyont a Polgári Törvénykönyvben megállapított eljárásnak megfelelően osztják szét.
Utasítás
1. lépés
A polgári törvény szerint az örökhagyónak joga van arra, hogy vagyonát bárkire hagyja, az akaratának megfelelően meghatározza az örökösök részesedését az öröklésben. Az örökhagyónak joga van az örökösök bármelyikének törvény általi megfosztását anélkül, hogy megjelölné az ilyen nélkülözés okait. Általánosságban az örökhagyónak joga van bármikor eldönteni, hogyan osztja szét az ingatlant halála után, saját belátása szerint, bármikor a végrendelet megváltoztatása vagy visszavonása érdekében.
2. lépés
Az akaratszabadságnak csak egyetlen korlátozása van - az örökség kötelező részének szabálya. Ha az örökhagyó családjának vannak kiskorú vagy fogyatékkal élő gyermekei, fogyatékkal élő házastársa, szülei és eltartottjai, akkor annak a résznek a felét örökölik, amely a törvény szerint öröklés esetén mindegyiküknek járna, függetlenül a végrendelet tartalmától.
3. lépés
A végrendeletet írásban kell elkészíteni, és azt közjegyzőnek igazolnia kell. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a végrendelet érvénytelennek minősül (a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények kivételével). Igazolásának helyét és időpontját a végrendeletben fel kell tüntetni.
4. lépés
Bizonyos esetekben tanúk lehetnek jelen a végrendelet megfogalmazásakor, aláírásakor és igazolásakor, valamint annak közjegyzőnek történő átadásakor (például amikor az örökhagyó nem képes magát megmozdítani). Ezek a tanúk nem tartalmazhatják:
- azok a személyek, akik mellett a végrendelet készült, házastársaik, gyermekeik és szüleik;
- egyéb közjegyzők;
- cselekvőképtelen és írástudatlan személyek;
- olyan fizikai fogyatékossággal élő személyek, amelyek nyilvánvalóan nem engedik megérteni a történés lényegét;
- olyan személyek, akik nem beszélik teljes mértékben azt a nyelvet, amelyen a végrendelet készült.
5. lépés
A Polgári Törvénykönyvben van egy rendelkezés a végrendelet titkosságáról. Ez azt jelenti, hogy az öröklés megnyitása előtt senkinek nincs joga a végrendelet tartalmával, annak végrehajtásával, módosításával vagy visszavonásával kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozni. Ez elsősorban a közjegyzőre, a tanúkra, a végrendelet végrehajtójára és más személyekre vonatkozik, akik esetleg jelen voltak annak aláírásakor, elkészítésekor, igazolásakor vagy a jegyzőnek történő átadásakor. Az örökhagyónak joga van végrendeletet is készíteni anélkül, hogy más személyeknek, köztük egy közjegyzőnek is lehetőséget adna annak megismerésére - vagyis zárt végrendeletre. Két tanú jelenlétében, zárt borítékban kell átadni a jegyzőnek.
