Az erkölcsi károk nem vagyoni veszteségekből származnak, amelyeket fizikai vagy szellemi szenvedés okoz, más személy cselekedete vagy mulasztása miatt. De hogyan lehet kiszámítani az erkölcsi kár összegét?
Utasítás
1. lépés
Nehéz kiszámítani az erkölcsi kárt. Inkább olyan dokumentumokról és bizonyítékokról beszélhetünk, amelyek megerősítik az erkölcsi kárt okozó tényeket. Ha úgy dönt, hogy bírósághoz fordul morális kár megtérítése és az erkölcsi kár megtérítése iránti keresettel, készüljön fel arra, hogy szilárd bizonyítékok hiányában a bíróság elutasíthatja az Ön igényét.
2. lépés
Bizonyítson be erkölcsi károkat az ön számára. Az ilyen bizonyítékok általában a fizikai és szellemi szenvedések dokumentált tényeit tartalmazzák (például az egészség romlása vagy a normális társadalmi élet folytatásának képtelensége).
3. lépés
Bizonyítson bizonyítékot annak a személynek a jogellenes magatartására, aki erkölcsi kárt okozott Önnek. Ha azonban a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ilyen bizonyítékok nemcsak polgári jogi, hanem büntetőjogi felelősséghez is vezetnek, akkor a lelki békéjét megsértő jogellenes cselekedeteinek ügyét külön eljárásra lehet szétválasztani és át lehet adni a megfelelő bíróságnak, ha ez korábban nem volt ismert. Ezenkívül, ha nem szándékozik büntetőjogi felelősségre vonni az ön bántalmazóját, az erkölcsi kár megtérítésének esete az Ön javára zárulhat.
4. lépés
Gyűjtsön bizonyítékokat az objektív ok-okozati összefüggés alátámasztására egy személy jogellenes viselkedése és az Önnek okozott kár között. Például, ha gyermekét megharapta egy kutya, és emiatt erkölcsi szenvedést tapasztal, akkor ez nem lehet oka az erkölcsi kár megtérítésének igényére. Más kérdés, ha a kutya megharapott, és kénytelen voltál betegszabadságot venni. Ebben az esetben joga van az erkölcsi kár megtérítését a tulajdonosától követelni.
5. lépés
A törvény előírja, hogy az erkölcsi kár teljes összege nem haladhatja meg a 720 minimálbért (ami nagyjából megfelel a 10 év átlagkeresetének). Nincs azonban feltétel nélküli képlet, amely alapján kiszámíthatná az erkölcsi kárt, ezért értékelése során használja a józan észt, hogy a bíróságnak ne legyen lehetősége kételkedni józan eszében.
