Abban az esetben, ha az örökös az örökség megnyitása után halt meg, anélkül, hogy ideje volna azt elfogadni, minden, ami neki jár az örökölt vagyonban, az örököseire kerül. Ez a szabály azonban nem vonatkozik az öröklés kötelező részére, amelynek jogai nem mennek át az elhunyt örökös örököseire.
Azokat a személyeket, akik a fő elhunyt örökös helyett öröklési jogot kötnek, képviseleti jog alapján örökösnek tekintjük. Ez az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében rögzített kifejezés. Az örökösök képviseleti joggal csak azt követelhetik meg, ami az elhunyt örökösnek jár, akinek a helyén öröklésre lépnek.
Így az öröklés jelentése a képviseleti jog szerint az, hogy az örökség megnyitása után elhunyt és azt nem elfogadó örökös helyett örökösei örökösödnek - örökös utódok.
A bemutatási jog alapján történő öröklés végrendelettel és törvény szerinti öröklés esetén is lehetséges. Vagyis ha teljes vagyonát az elhunyt örökösnek örökölték, akkor helyette öröklési jogot kötnek a végrendeletben megjelölt személyek. Ha az elhunyt örökösnek nem volt végrendelete, vagy csak vagyonának egy részét hagyta el, akkor a képviseleti jog alapján örökösei a törvény által öröklődtek.
A képviseleti jogon történő öröklés fontos feltétele, hogy az elhunyt örökös sem tulajdonképpen, sem az öröklés elfogadására irányuló kérelem benyújtásával nem fogadta el a vagyont, mert ha az örökösnek volt ideje elfogadni az örökséget halála előtt, akkor az ilyen vagyon már bekerül öröklési miséjébe, örökösei pedig általános rendben öröklik meg.
Az örökös képviseleti joggal megtagadhatja az öröklést harmadik személyek javára, vagy egyszerűen kinyilváníthatja az öröklés elutasítását; ugyanakkor örökölje azt, amit az első örökösnek nem sikerült elfogadnia a halál és az örökös - a második végrendelkező - halála után megnyílt örökség kapcsán.
Az örökösnek halála előtt fennálló vagyon öröklési jogaiba történő bejegyzés iránti kérelmet az első örökhagyó örökségének megnyitásának helyén, valamint az örökhagyó halála után megnyílt öröklés elfogadásakor kell benyújtani a jegyzőhöz. maga örökös - a közjegyzőhöz az elhunyt örökös örökségének megnyitásakor.
Öröklés esetén két önálló örökösödési ügy indul egyszerre a képviseleti jog sorrendjében és általános alapon. Az elhunyt örökös után az öröklés elfogadásának határideje három hónap, amelyet halálának napjától számolnak. Ha az első örökhagyó hagyatékának elfogadására nyitva álló időszak hátralévő része kevesebb, mint három hónap, azt három hónapra meg kell hosszabbítani. Ha ezt az időszakot elmulasztják, akkor forduljon a bírósághoz, hogy az örökös elismerje az örökséget.
A második örökös halála esetén, akinek joga volt bemutatni az örökséget, az utóbbiak örököseinek további öröklési jogai akkor sem járnak el, ha akarat van.
Ha az örökös, akinek volt lehetősége a vagyont képviseleti joggal megörökölni, a meghatározott időn belül nem lépett be az örökségbe, az örökségben fennmaradó részének öröklési jogai átruházódnak a főbb örökösök többi részére.
