Az ókori Görögország egyedülálló állam volt, és városállamok gyűjteménye volt. Az itt létrehozott ősi demokrácia pedig a csak benne rejlő vonásokat is magában hordozza. A demokrácia hosszú múltra tekint vissza, és nagyrészt a nyugati civilizáció fejlődése jellemzi, mivel a római, a görög és a zsidó-keresztény hagyományok örököse.
A demokrácia megjelenése az ókori Görögországban
Virágkorának szakaszában a görög történelem szembesült a demokratikus és oligarchikus államok küzdelmével, ez Athén és Sparta közötti versengésben nyilvánult meg. A demokrácia akkor a közvetlen uralom rendszere volt, amelyben a szabad nép kollektív törvényhozóvá vált, anélkül hogy kormányzati rendszer lenne. Ennek oka az ókori görög állam kis mérete, amely város és vidék volt, a lakosok száma nem haladta meg a 10 ezret. Az ősi demokrácia között különös különbség jelenik meg a rabszolgasághoz való viszonyulásban, ez a polgárok kemény fizikai munkától való szabadságának szükséges feltétele. Ma ezt a helyzetet a demokraták nem ismerik el.
Az ősi pólusok egyetlen civil, politikai és vallási közösségek elvei alapján alakultak ki. A közösségi élet középpontjában a föld közös tulajdonjoga állt, amelyhez csak a teljes jogú polgárok férhettek hozzá. A városi milícia harcosai politikai és gazdasági jogokkal rendelkeztek. A harcosok-földbirtokosok jogainak és kötelességeinek egysége a politikai képviseletért folytatott küzdelem elmaradásához vezetett, ezért a demokrácia csak közvetlen volt. Ugyanakkor a teljes jogú állampolgárok köre gyakorlatilag nem bővült, Athénban az állampolgári jogok nem biztosítottak a szövetségeseknek, és Róma csak a birodalom fennállása alatt kezdett ilyen gyakorlatot bevezetni.
Nemzetgyűlés és Népbíróság mint a demokrácia intézményei Görögországban
Athénban, ahol a nemzeti közgyűlések a polisz demokrácia mintáját képezték, a teljes jogú polgárok 10 naponta találkoztak. Az ülésen megoldandó kérdések listája tartalmazta a vezető tisztségviselők megválasztását, a város kincstárából történő pénzeszközök elköltésének eljárását, a hadüzenetet és a béke megkötését. Igazgatási tevékenység, vagy a mai mércével mérve - Athénban a végrehajtó hatalom az 500 tagú Tanácshoz tartozott, Rómában pedig külső veszély vagy polgárháború idején a hatalom átkerült a diktátorra, de legfeljebb hat hónapig birtokolta azt..
Az ókori görög demokrácia ugyanolyan fontos intézménye volt a Népbíróság, amely Arisztotelész szerint megerősödve segítette Athént a demokrácia megteremtésében. Az athéni demokrácia "aranykorának" számító Periklész idején évente 6 ezer bírót választottak a Népbíróság elé.
Közvetlen demokrácia az ókori Görögországban
A közvetlen demokrácia embrióban létezett a törzsi kor primitív társadalmaiban. Ez a politikai társadalom legkézenfekvőbb szerveződési formája. Platón és Arisztotelész a politika elméletéről írt írásaikban a demokráciát az öt-hat kormánytípus között az egyik fő helyre sorolta.
A városállam minden polgára részt vehet az egész társadalom számára fontos döntések meghozatalában. Elég sok polgár töltheti be életében a sok megválasztott poszt egyikét. Ezért a lakosság magas aktivitása az ősi demokrácia egyik előnye. Sokan részt vesznek a politikai életben, és részt vesznek a menedzsment folyamataiban is. Az ilyen típusú közvetlen demokráciát a modern gondolkodók ideális kormányzati formaként határozták meg.
