A törvény olyan dokumentum, amelyet az államhatalom külön felhatalmazott testülete a megállapított eljárásnak megfelelően fogad el, és amely tartalmazza azokat a normákat és magatartási szabályokat, amelyek szabályozzák az entitások közötti kapcsolatot tevékenységük során.
A törvény normatív jogi aktus, amelynek célja a társadalom tagjai egymás és az állam közötti interakciójából eredő legfontosabb kapcsolatok szabályozása.
Az Orosz Föderációban a jog legfőbb forrása éppen a normatív jogi aktus. Az országban hatályos szabályozási jogi aktusok összessége egyetlen összekapcsolt rendszert alkot, amelyet jogszabálynak neveznek.
Jogi erővel a következő típusú törvényeket különböztetik meg:
- alkotmányos törvények (rögzítik az állam és a társadalmi rendszer alapjait, képviselik az ország összes hatályos jogszabályának alapját);
- szövetségi törvények (a társadalom különböző aspektusait szabályozó alkotmányos törvények alapján elfogadott normatív jogi aktusok);
- tantárgyi törvények (az alkotmányos és szövetségi törvények által nem szabályozott területeken szabályozzák a jogalanyok közötti jogviszonyokat, azokat a régió sajátosságaihoz viszonyítva határozzák meg).
A cselekvés területe szerint vannak:
- szövetségi törvények (az egész országra érvényesek);
- a szövetség alattvalóinak törvényei (azoknak a szövetségnek egyetlen tárgyán belül érvényesülnek, amelyben elfogadták őket).
Az Orosz Föderációban a szövetségi törvények és a szövetséget alkotó egységek törvényei egyszerre működnek. Együtt alkotják jogszabályaink rendszerét. Minden törvény szigorúan hierarchikus sorrendben van felépítve a jogi erő szempontjából. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb jogi erővel rendelkező törvények nem mondhatnak ellent a magasabb jogerővel rendelkező törvényeknek, és ha konfliktus alakul ki közöttük, akkor az utóbbi fog cselekedni.
Az érvényesség idejére a törvények a következőkre oszlanak:
- állandó jellegűek (a hatálybalépés pillanatától a hivatalos törlés pillanatáig érvényesek);
- ideiglenes (a törvény egy bizonyos időpontra vagy egy esemény bekövetkezésére korlátozódik);
- vészhelyzet (bizonyos események bekövetkezésekor lépnek életbe és egyidejűleg végződnek velük).
