A központosított adórendszer kialakításának folyamatában felmerült annak szükségessége, hogy létrehozzanak egy bizonyos hatóságot, amelynek feladatai közé tartozik az elfogadott adópolitika szabványainak széles körű végrehajtása. Az adóhivatal ilyen intézménnyé vált.
Az Adófelügyelőség olyan végrehajtó szerv, amely összegyűjti a befizetéseket és ellenőrzi az adójogszabályok betartását. Ennek az intézménynek összetett hierarchikus felépítése van. Vannak szövetségi, regionális, regionális, városi és kerületi adófelügyeletek.
Ez a testület számos gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adminisztratív feladatot lát el. Ennek az intézménynek a fő feladata az ellenőrzés. Az állampolgárok adóbevallásában szereplő információk alapján az adófelügyelőség nemcsak pénzt gyűjt tőlük, hanem számos intézkedést is megtesz az adózás elől rejtett vagyon azonosítására.
Az adófelügyelet által összegyűjtött állampolgárok pénzeszközeiből finanszírozhatók társadalmilag jelentős tárgyak, a rászoruló lakosságcsoportok számára nyújtott támogatások, valamint a közszféra alkalmazottainak fizetése.
E szolgáltatás feladatai közé tartozik a cégek és kereskedelmi szövetségek regisztrációja is pénzügyi tevékenységük utólagos ellenőrzése céljából.
Felmerül a kérdés, miért nem oszthatók el az adófelügyelet által ellátott funkciók a kapcsolódó osztályok között? Miért volt szükség külön végrehajtó testület létrehozására?
Az a tény, hogy az adózással kapcsolatos eljárások rendkívül fáradságosak, és nagyszámú ellenőrzést és okirati bizonyítékot igényelnek. Az állampolgárok napi forgalma miatt óriási mennyiségű dokumentáció halmozódik fel, amelynek feldolgozásához és tárolásához az alkalmazottak nagy létszáma szükséges.
Ezenkívül gyakran helyszíni szemléket kell végezni annak érdekében, hogy megállapítsák a dokumentumokban megadott adatok és a tényleges helyzet közötti eltérés okait (ez egyszerre technikai hibának és szándékos hamisításnak bizonyulhat). Ezért az adófelügyelet külön végrehajtó hatóság.
