A szerződés szabadságának elve - többek között - szabadságot is jelent a feltételeinek meghatározásakor (ha azokat nem írja elő egyértelműen egy normatív aktus). A polgári forgalom résztvevői azonban gyakran nem tudják azonnal meghatározni az érdekeiket kielégítő feltételeket, ezért a gyakorlatban a megállapodás megkötésekor volt eljárás a nézeteltérések nyilvántartására.
Utasítás
1. lépés
Jogalkotási szempontból a nézeteltérések megoldásának folyamata a megállapodás megkötésekor csak a közbeszerzési szerződések esetében biztosított (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 445. cikke, 1. rész), vagyis amikor az ajánlatot küldő fél - a megállapodás megkötésére vonatkozó javaslat köteles ezt megtenni bárkivel, aki kész elfogadni (például közüzemi szolgáltató cégekkel, egészségügyi intézményekkel stb.). A gyakorlatban a nézeteltérések rendezését a megállapodás megkötésekor a tervezetéhez tartozó nézeteltérések jegyzőkönyve formalizálja. Ezt a dokumentumot az a fél kezdeményezte, amely nem ért egyet a javasolt feltételekkel.
2. lépés
A protokoll általában több részből áll:
- a bevezető rész, amely feltünteti a jövőbeni jogviszonyban részt vevő felek nevét, a szerződés részleteit, amelyek körülményeiről nézeteltérések vannak;
- a fő. Itt közvetlenül megfogalmazzák a nézeteltérés lényegét. A szöveget táblázat formájában lehet elkészíteni, amelynek egyik részében az "A oldal revíziója", a másikban pedig a "B oldal revíziója" szerepel. Az ellentmondásos kifejezések változatait különböző bekezdésekben lehet megfogalmazni. A jegyzőkönyv két változatban tükrözi a megállapodás egyes kikötéseit, amelyek az elszámolást igénylő feltételeket tartalmazzák: javasolt és kívánt;
- az utolsó rész információt tartalmaz a megállapodás szövegének elfogadásának változatáról; hogy a nézeteltérések e jegyzőkönyve a szerződés szerves része, amely nélkül nincs jogi ereje; valamint a jegyzőkönyv hatálybalépésének feltételei, amelyeknek egybe kell esniük a szerződés feltételeivel.
3. lépés
A jegyzőkönyvet az azt küldő fél írja alá (meghatalmazott személy, pecséteket helyez el és feltünteti a szervezet, az egyéni vállalkozó vagy az egyénre vonatkozó információkat). A nézeteltérések jegyzőkönyvét két példányban küldik el, amelyek közül az egyiket valószínűleg aláírt partner fogja visszaküldeni.
4. lépés
A nézeteltérések jegyzőkönyvét megkapó fél mérlegeli és tartalmával egyetértésben visszaküldi a jegyzőkönyv aláírt másolatát. A nézeteltérési jegyzőkönyv mérlegelésének határidejét a törvény csak a közbeszerzési szerződések esetében határozza meg (az átvétel napjától számított 30 nap). Egyéb szerződések megkötésekor célszerű a kísérőlevélben feltüntetni a kívánt időszakot. Ezen idő lejárta után, ha az aláírt változatot nem kapják meg, a jegyzőkönyvet elutasítottnak tekintik, vagy éppen ellenkezőleg, az azt küldő fél megfogalmazásában elfogadják (ezt a kísérőlevélben is fel kell tüntetni).
5. lépés
A nézeteltérések jegyzőkönyvében rögzített feltételekkel való nézeteltérés esetén lehetőség van a nézeteltérések rendezésére vonatkozó jegyzőkönyv elküldésére, amelyben a nézeteltérések jegyzőkönyvének szövegét szerkesztik, és nem magát a szerződést.
6. lépés
Ha a nézeteltérések jegyzőkönyvét (és a nézeteltérések rendezésére vonatkozó jegyzőkönyvet) nem írják alá, akkor úgy ítélik meg, hogy a felek nem jutottak megállapodásra a szerződés feltételeiről, és az utóbbit nem lehet megkötni. Ebben az esetben a nézeteltérések megoldásának kérdése (és ha közbeszerzési szerződésekről beszélünk, azt bíróság elé kell terjeszteni).
