Bizonyos szintű munkanélküliség jelenléte a társadalomban normális, mivel egyes tagjai ebben a pillanatban új helyet keresnek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak különböző típusú munkanélküliségek, amelyek kedvező vagy negatív hatással lehetnek a társadalom egészére.
A munkanélküliség és főbb típusai
A társadalomban a munkanélküliség a munkaerőpiac bizonyos állapota, amelyben a gazdaságilag aktív népesség egy bizonyos száma, vagyis olyan emberek, akik jellemzőik szerint képesek és hajlandók dolgozni, nem találnak fizetett tevékenységet. Ugyanakkor a felsorolt általános jellemzők jelenléte ellenére ezek az emberek a munkanélküliség jellegében különböznek egymástól.
Így a munkaerő-piaci kutatások szakemberei általában három fő munkanélküliséget különböztetnek meg. Az első a strukturális munkanélküliség, amelynek jelenléte összefügg a gazdaság szerkezetátalakításával, ami egyes iparágak szakemberek iránti keresletének csökkenését vonhatja maga után. A munkanélküliség második típusa ciklikus: a gazdaság általános recessziójának következménye, amely a gazdasági ciklus negatív szakaszának következménye. Ilyen helyzetben minden ágazatban csökken a szakemberek iránti kereslet. Végül a munkanélküliség harmadik fő típusa a súrlódó munkanélküliség, amely olyan helyzetben keletkezik, amikor a munkaerőpiacon dolgozók egy része új állást keres. Ezenkívül egyes szakértők a munkanélküliség más típusait is kiemelik, például szezonális és intézményi jellegűeket.
Súrlódó munkanélküliség
A súrlódó munkanélküliség a társadalom egyik legpozitívabb munkanélküliségi formája, mivel a képzett munkavállalók azon vágyának következménye, hogy új felhasználási lehetőségeket találjanak maguknak. Valójában ez normális piaci jelenség, és nem jelent veszélyt sem a munkaadókra, sem a munkavállalókra.
Általánosságban elmondható, hogy a súrlódó munkanélküliség összetevői között több fő összetevő különböztethető meg. Ezek közül az első az úgynevezett vertikális komponens, amelyet azok a munkavállalók alkotnak, akik magasabb képesítési követelményekkel, magasabb bérekkel vagy magasabb beosztású munkát keresnek. Így ebben az esetben a munkaerő-piaci helyzetük javításáról beszélünk.
A súrlódó munkanélküliség második összetevője a horizontális komponens, amelyen belül a munkavállaló korábbi munkáját másra cseréli, miközben a bérek, kompetenciák és pozíciók megközelítőleg azonos szinten maradnak. Egy ilyen döntés oka eltérő lehet, például egy másik városba költözés, egy korábbi munkahely elbocsátása vagy más.
Végül az ilyen típusú munkanélküliség harmadik összetevője azok az emberek, akik életükben először keresnek munkát, vagyis fiatal szakemberek vagy munkavállalók, akik hosszú szünet után lépnek be a munkaerőpiacra, például nők a szülési szabadság után. Ez a munkavállalói kategória helyettesíti azokat, akik éppen ellenkezőleg, szülés, nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt hagyják el a munkaerőpiacot.
