Polgári jog vagy polgári jog - a társadalmi vagyoni és személyes nem vagyoni viszonyokat szabályozó jogi normák összessége. A polgári jogi kapcsolatok sajátossága, hogy az állami beavatkozás ezekbe minimális.
A polgári jog általános jellemzői
A civilizmus magánjognak minősül, vagyis az egyének cselekedeteit irányítja. Az állampolgárok szinte mindennapi életét és a vállalkozások gazdasági tevékenységét a polgári jog normái szabályozzák.
A polgári jog az ókori Rómából jött a modern világba. Az ókori rómaiak birtokvitáinak rendezésével kapcsolatos bírói gyakorlat a 19. században az európai országok polgári törvénykönyveinek alapja lett.
A polgári jog megkülönböztető jellemzője a jogviszonyokban résztvevők egyenlősége, a résztvevők szabad akarata és vagyoni függetlensége. Az állam mint hatalmi struktúra gyakorlatilag nem vesz részt a jogviszonyokban, a jogok, vagyon, szervezetek állami nyilvántartásba vétele kivételével. Az állam a tulajdonosként és a vállalkozások alapítójaként részt vehet a polgári jogi kapcsolatokban.
A polgárok életében a polgári jogi normák szabályozzák:
- a családi állapot, eltűntként való elismerés, elhunyt nyilvántartása;
- a cselekvőképesség, annak előfordulása, korlátozása, nélkülözése;
- gondnokság és gondnokság;
- öröklés;
- ügyletek, szerződések (a munkaerő kivételével) és egyéb kötelezettségek megkötése.
A jogi személyek életében a polgári jogi normák:
- a jogi személyek szervezeti és jogi formái;
- létrehozásuk, átszervezésük, felszámolásuk;
- a szerződések megkötésével, a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos közvetlen gazdasági tevékenység.
A polgári jog elveit az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1. cikke.
Mi szabályozza még a polgári jogot
Annak a ténynek köszönhetően, hogy a polgári jog az állampolgárok életének szinte minden területét lefedi, valamint a szervezetek és vállalkozások tevékenységét, ez a legterjedelmesebb a többi jogág között. A civilizmus nagyon összetett, elágazó szerkezettel rendelkezik. Kapcsolódó alágazatokból, intézetekből, helyettes intézményekből áll, amelyek jogilag rögzítik:
- a vagyon jogi formája különböző formáiban (tárgyak, ingatlanok, pénz, értékpapírok stb.);
- az állampolgárok személyes nem vagyoni viszonyai, nem vagyoni előnyök birtoklása;
- tulajdonjog (tulajdonjogi formák, a tulajdonjogok megjelenésének és megszűnésének feltételei);
- a kötelmi jog - a vagyonforgalmat szabályozó szabályok, magában foglalja a szerződéses jogot is;
- feltételek, nevezetesen az elévülés alkalmazásának szempontjai;
- a képviselet intézménye, azaz meghatalmazással a civil kapcsolatokban való részvétel;
- szerzői jogi és szabadalmi törvény.
