Az egyházközség jogait az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, valamint a gyámügyi és gyámhatóságok védik. A gyámok jogai mellett azonban minden nem ilyen egyszerű. Vannak olyan árnyalatok, amelyeket a gyámnak figyelembe kell vennie, ha a gyám halála esetén örökségének igénybevételét tervezi. Különösen, ha egy kívülálló gyámként jár el. Van-e joga erre?
Törvény szerint
Az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve állapítja meg a sor sorrendjét, amely szerint az elhunytak hozzátartozói örökséget igényelhetnek. Az első szakasz örökösei a legközelebbi rokonok: házastársak, szülők, gyermekek. A második rend örökösei testvérek (teljes vérűek és nem). A harmadik és az azt követő szakasz az elhunyt szüleinek rokonai (nagybácsi és nagynénje), illetve a rokonság harmadik szakaszát követő emberek. Az új házasságkötés után a családba került többi nem vér szerinti rokon alkotja a hetedik rendet - ezek mostohaanyák, mostohaapák, mostohalányok és mostohafiak.
Ha a gyám nem az egyházközség hozzátartozója, és nem tartozik a jogi sorok egyikébe sem, akkor a törvény alapján nem követelheti az öröklést, mivel a gyám vagy gondnokság bejegyzésének ténye nem adja meg a gyám öröklési jogait az osztályon.
Akarattal
Más kérdés, hogy az egyházközség végrendeletet készít-e a gyám mellett. Ha végrendelet készül, amelyben a gyám szerepel, akkor joga van örökölni vagyonát. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a végrendeletnek csak akkor van jogi ereje, ha arra képes felnőtt írta. Ezért, ha a végrendelet megírásakor az egyházközséget alkalmatlannak (részben alkalmassá) nyilvánították, az egyházközség 18 évesnél fiatalabb volt, vagy ha a végrendeletet maga a gyám írta, mint az egyházközség törvényes képviselője, akkor nem lesz érvényes, és a gyám nem követelheti az örökséget. Ha a gondnok javára írt végrendelet a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezéseinek megsértése nélkül íródott, akkor az örökölt vagyon a gyám tulajdonába kerül.
Még abban az esetben is, ha a gyámnak törvény vagy végrendelet szerint nincs joga örökölni, jogosult lehet az öröklés egy részére. Ha anyagi költségei merültek fel az egyházközség örökölt vagyonának kezelésével kapcsolatban, akkor a gyámhatóságokkal kötött megállapodás alapján az elhunytak pénzéből az elköltött összegeket megtérítheti.
Arra is érdemes emlékezni, hogy a végrendelettel történő örökléskor figyelembe kell venni a kötelező részvények örököseit. Ha a gyámnak kiskorú gyermekei vannak, fogyatékkal élő vagy részben fogyatékkal élő szülei, rokkant házastársa vagy eltartottja van, akkor az örökség felére jogosultak. Ha az örökhagyó a végrendeletben nem tünteti fel az örökölt vagyon részesedését, akkor minden pályázó egyformán részesül.
Mindenesetre az a gondnokság által a gyám által öröklés útján kapott vagyon nem kerülhet a tulajdonába a gyámhatóság és a gyámhatóság döntése nélkül.