A törvény szerint váláskor csak a házasság során megszerzett vagyont osztják meg. De az öröklés, akárcsak az ajándékozási szerződés szerinti vagyon, egy speciális kategória, amelyet nem lehet felosztani, még akkor sem, ha a férj az esküvő után és a válás előtt megkapta.
A törvény szerint, ha a házastársak elválnak, akkor minden, a házasság során megszerzett dolog felosztható. Tehát a szakasz még a következőkre is vonatkozik:
- fizetés;
- nyugdíj;
- ösztöndíj;
- egyéb jövedelem, amelyet az egyik házastárs kapott;
- a szakképzés dolgai ugyanazok a hangszerek.
A válás után a közös tulajdon nem veszíti el státuszát, ami azt jelenti, hogy akár több év elteltével is egy férj vagy feleség bírósághoz fordulhat a vagyon felosztása érdekében.
De még ennek a szabálynak is vannak kivételei.
Amit a törvény mond
Az adományozási szerződés szerinti örökség vagy vagyon jogilag nem minősül osztható tulajdonságnak. És a feleségnek nincs joga férje örökségére, még akkor sem, ha házasságban kapta.
Az öröklés lehet kézzelfogható vagy megfoghatatlan. Az anyag a következőket tartalmazza:
- pénz, beleértve a bankokban elhelyezett betéteket és az elektronikus pénztárcákban lévő összegeket;
- részvények és értékpapírok;
- telkek, lakások, házak;
- szállítás: autó, moto, kerékpár stb.
- bútorok, irodai felszerelések és még háziállatok is.
Az immateriális örökség a hanganyagok, a videofelvételek és az irodalmi alkotás is.
Szabályok és kizárások
A törvény szerint az egyik házastárs öröksége személyes vagyona, ezért nem osztható fel. Az öröklés azonban akarat és törvény szerint történik.
A végrendelet egyoldalú ügylet, amely jogokat és kötelezettségeket hoz létre az öröklés megnyitása után. És ha az ingatlant végrendelet útján kapják meg, akkor az a házastársnál marad, akinek örökül adták.
Például egy nagymama nem unokájának, hanem unokájának feleségének hagyott lakást. Ebben az esetben a feleség jogosult az öröklésre, és férje viszonyának mértéke az örökhagyóval (azzal a nagymamával) semmit sem befolyásol.
Ha nincs végrendelet, a vagyont a törvény örökli. És itt a rokonság mértéke számít: a fenti példában az unoka kapna egy lakást, a feleségének pedig már nincsenek jogai rá. Ha azonban ez az unoka meghal, a felesége, még az exe is, törvény szerint az örökösödési sorban lesz az első.
De van egy kivétel is. Az RF IC 37. cikke szerint a feleségnek akkor lehet joga férje örökségéhez, ha neki köszönhetően jelentősen javult vagy nőtt az értéke. Például ugyanaz az unoka kapott lakást nagymamájától, felesége abban a lakásban saját költségén nagy javításokat végzett, ami nagyban befolyásolta a lakás költségeit. Most a feleség igényelheti a tulajdoni hányadot. Még akkor is, ha mindkét házastárs ilyen javításokat hajtott végre, és mindkettő anyagi hozzájárulást nyújtott, a feleségnek mégis joga van a lakás feléhez.
