Egy személy felett a gondnokságot két esetben nevezik ki: ha a gyám kiskorú vagy felnőtt, de alkalmatlannak ismerik el. Ezekben az esetekben a gondviselő vállal felelősséget az érintett személy gondozásáért és fenntartásáért. A gyámnak azonban kevés joga van.
Törvény szerint
A gondnokság és a gondnokság kérdését az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, a 31–40. Cikk és a „Gyámságról és gondnokságról” szóló szövetségi törvény szabályozza. Jogi és erkölcsi szempontból a legnehezebb az a gondnok halála utáni öröklés kérdése. Itt meg kell különböztetni a rokoni felügyeletet, amikor például a gyermeket szülei halála után közeli rokonok (nagymamák, nagyapák, nagybácsik, nagynénik) veszik el. Vagy közeli rokonokból kineveznek egy gyámot egy cselekvőképességét elvesztett felnőtt felett. De a gyakorlatban több olyan eset is előfordul, amikor egy harmadik gyámot a bíróság nevez ki egy árván, akinek nincs családi kapcsolata az egyházközséggel.
A törvény azonban egyértelműen megválaszolja ezt a kérdést: a gondviselőnek nincs joga örökségre és az egyházközség vagyonára, a törvényben meghatározott esetek kivételével. Ráadásul a gyámnak élete során nincs joga a gyámhatóság tulajdonával rendelkezni a gyámhatóság engedélye nélkül. Például ahhoz, hogy pénzt vegyen fel az egyházközség számlájáról a szükséges áruk kezelésére vagy megvásárlására, a gyámnak írásbeli engedélyt kell kapnia a gyámhatóságoktól. Az ingatlanokkal kapcsolatos cselekményeket is betiltották. A gyám nem adhatja el, nem adhatja bérbe, nem cserélheti ki az egyházközség tulajdonát képező ingatlant (vagy annak részét).
Van rá lehetőség
Az egyházközség halála után az öröklés kérdését két lehetőség szerint vizsgálják meg: akarat vagy öröklés rendje szerint. A gyám akkor vehető fel az örökségbe, amikor a gyám nem volt cselekvőképtelen és nagykorú volt. A cselekvőképesség elvesztése után kiállított végrendeletnek nincs joghatása.
Ha a gyámság nem volt összefüggésben, akkor a gyámnak nincs joga örökölni. A rokoni őrizetben hét rokonsági fok van. Végrendelet hiányában a gyám öröklést követelhet e törvény alapján. De ha az örökösödésnek nincs törvényes joga az öröklésre, a bíróságon bebizonyítja, hogy anyagi költségeket vállalt az elhunyt személy fenntartására, akkor esélye van ezekre a kifizetésekre. Az ilyen kiadások általában magukba foglalják az egyházközség lakásának fenntartási bérleti díját. Ha az elhunyt teljesen magányos ember volt, halála után a teljes örökség az államnak vagy az önkormányzatnak kerül, és nem a gyámnak.
De az egyházközségnek több esélye van örökössé válni jótevője halála esetén. Nyilvánvaló, hogy ha a gondviselő nem vette fel az ő gondozását az örökségbe, akkor nem fog semmit kapni. De más esetekben, ha az egyházközség eltartott volt és haláláig egy vagy több évig élt a vagyonkezelőnél, akkor a törvényes elsőbbség sorrendjében a többi hozzátartozóval egyenlő alapon felvehető az örökösök listájába.
