Ha több személy birtokolja ugyanazt a vagyont, a dolgot, az ilyen vagyont, a dolgot közös tulajdonban vannak. A törvény a közös tulajdon két módját különbözteti meg: a közös tulajdon, a részvények felosztása és a megosztott tulajdon nélkül. Általános szabály, hogy a tulajdon tulajdonjoga megosztott, ha a közös közös tulajdon lehetőségét törvény nem rendelkezik. Mindazonáltal azok az esetek, amikor a tulajdonhoz kapcsolódóan a közös közös tulajdon rendszere működik, a dolgok nagyon gyakoriak: ez a házastársak közösen megszerzett és privatizált lakások tulajdona (a kezdeti szakaszban a privatizációt megengedték a részvények meghatározása nélkül), valamint a paraszti (tanyai) gazdaság vagyona.
Utasítás
1. lépés
Mielőtt a közös tulajdonból részesedést osztana ki, át kell adni az ingatlant a megosztott tulajdon módjába. A házastársak ezt megtehetik például házasságkötés megkötésével. És az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének (Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve) 244. cikkének általános szabálya szerint az átmenet a közös tulajdon rendszeréről a megosztott tulajdon rendszerére az összes tulajdonostárs megegyezésével történik, vagy bírósági határozattal, egy vagy több tulajdonostárs által meghatározott követelmény alapján.
2. lépés
A részvény és a közös részvénytulajdon elválasztása főszabály szerint az összes tulajdonostárs megegyezésével történik (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 252. cikke). Bizonyos esetekben a részvény kiosztása természetben is lehetséges, például egy magánházban külön bejáratot tehet, és csak a ház egy részét használhatja. Más esetekben a részvény természetbeni kiosztása lehetetlen, ezért a kiosztott tulajdonos részesedését a fennmaradó társtulajdonosok közül egy vagy több beválthatja.
3. lépés
Ha nem születik megállapodás, a megosztott tulajdon bármely résztvevője a bírósághoz fordulhat, és követelheti részesedésének felosztását (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 252. cikke). Itt a természetben lévő tárgy oszthatósága vagy oszthatatlansága is számít. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közös tulajdonjogok részvényei elvont részvények, és nem kötődnek például egy adott szobához vagy házrészhez, ha a magánház példáját folytatjuk, ezért a ház természetbeni megosztása esetén, az ilyen ideális részvény nagysága nem eshet egybe a kiválasztható valós részesedéssel. Tegyük fel, hogy a tulajdonosi részesedés 50%, és a szoba és a folyosó, amely valóban külön bejárathoz rendelhető, csak a ház 40% -át teszi ki. Ilyen esetekben a személy tulajdonjogában ténylegesen kiosztott részesedés aránytalanságának kompenzálása érdekében a tulajdonosnak pénzbeli kifizetést fizetnek a többi (egyéb) tulajdonos részéről, akiknek az ingatlanrészesedése ilyen mértékű növekedés miatt megnőtt. tulajdonos. Az aránytalanság nemcsak pénzbeli, hanem egyéb kártérítéssel is kiküszöbölhető, például a háznál lévő fészer vagy más melléképület hátrányos helyzetű tulajdonosának megítélésével.
4. lépés
Ha a részvény természetbeni kiosztása lehetetlen, a megosztott tulajdonban lévő résztvevőnek joga van arra, hogy részvénye értékének más résztvevők általi kifizetését követelje. Másrészt, ha a résztvevő részaránya jelentéktelen, és nincs jelentős érdeke a közös tulajdon használatában, a bíróság kötelezheti a megosztott vagyon többi résztvevőjét, hogy távolléte esetén is kártérítést fizessen az ilyen résztvevőnek. beleegyezését. Attól a pillanattól kezdve, hogy a közös vagyonban való részesedése ellenében kártérítést kap, a személy elveszíti a közös tulajdonban való részesedés jogát.
