A jogainak ismerete segít kommunikálni a munkáltatóval, aki néha pénzt akar megtakarítani egy hétköznapi alkalmazott munkájára, és együttműködési megállapodást tölt ki saját érdekében. Fontos tudni, hogy a műszak menetrend hogyan tér el a részmunkaidős foglalkoztatástól.
Részmunkaidős foglalkoztatás
A részmunkaidős munka olyan munka végzése, amely nem követeli meg az embertől, hogy teljes munkanapját használja. Ilyen munkára példa lehet egy magasan képzett munkavállaló, aki egyszerűbb munkát végez, és nem igényel speciális oktatást.
A részmunkaidős foglalkoztatás részei: rejtett munkanélküliség és nem szándékos részmunkaidős foglalkoztatás.
Rejtett munkanélküliség esetén az idénymunka vagy az ideiglenes munka elvét alkalmazzák. Ebben az esetben annak ellenére, hogy az illető dolgozik, az állami törvények által előírt juttatásokban nem részesül, és nem reménykedhet abban, hogy tovább dolgozik.
A nem szándékos részmunkaidős foglalkoztatás állandó munkavégzést jelent, de nem képes teljes mértékben ledolgozni a munkanapot. Ez a helyzet a munkahelyek hiánya miatt adódik, ha lehetséges, egyszerűsítse a munkát, és alkalmazzon mást a munkaidő egy részére.
Műszakos munka
A műszakos program teljes értékű munkarend, amelyben a munkaidő különböző munkanapokon változhat. Általában a műszakos munkát olyan gyárakban és vállalkozásokban használják, amelyek nem tudják megállítani a munkafolyamatot. Példaként említhető a munka: kórházban, vasúton.
A váltás ütemtervének a vállalkozás számára történő engedélyezését a jogszabályok külön záradékkal fogalmazzák meg, és a szokásos munkanaphoz képest számos korlátozással rendelkezik. A műszak ütemterve a heti munkaidő korlátozását írja elő, legfeljebb 40 lehet. Szigorúan tilos egymás után két műszakban dolgozni.
Általában egy ilyen ütemezés nem különbözik a szokásos munkától. A munkavállalónak joga van a törvényben előírt ellátásokhoz, emellett juttatásokat kap, ha éjszakai műszakban dolgozik. Leggyakrabban az alkalmazottak átfedik egymás idejét, vagyis vállalják a munkát, még mielőtt a műszak elhagyná azt. A műszakütemezésekkel kapcsolatos legfőbb jogszabályi követelmény a műszakok közötti maximális szünet megtartása, 5-7 naponta egy szabadnap kijelölése, valamint a munkavállaló megismertetése a műszaktervvel egy hónappal a menetrend életbe lépése előtt.
A jogszabály nem szabályozza a váltás időtartamát, erről a kérdésről a munkáltató dönt, a korlátozást csak a fogyatékkal élők kategóriájára írják elő. Érdemes emlékezni arra, hogy például az éjszaka végzett munka, mint őr, nem áthelyezhető. Az ilyen munka elvégzése a munkanap részekre osztását jelenti.
