A lakás jelzálogjoga jogi természeténél fogva zálogszerződés a megszerzett ingatlanra. Ezért a havi befizetések elmaradása esetén a hitelintézet kizárhatja a megvásárolt lakást vagy házat.
A jelzálogkölcsön-megállapodások szerinti hitelfelvevők gyakran feltesznek kérdéseket a havi befizetési kötelezettség elmulasztásának következményeiről. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy hitelintézetnek több tényleges befolyása van a fizető félre. Ennek oka a jelzálogszerződés jogi jellege, amely az ingatlan zálogjogáról szóló megállapodás. A fentieket figyelembe véve az ingatlan biztosítékot jelent arra, hogy a hitelfelvevő teljesítse az időszakos fizetési kötelezettségét, az adósság időben történő teljes visszafizetését. Ennek a kötelezettségnek nem teljesítése, nem megfelelő teljesítése esetén a bank a megszerzett ingatlant kizárhatja, és a bevétel terhére fedezheti kiadásait.
A jelzálogkölcsön-megállapodás szerinti kötelezettségek nem megfelelő teljesítésének következményei
Ha a hitelfelvevő a jelzálogszerződés alapján csak kicsi vagy nem túl gyakori késéseket enged meg, akkor a legnehezebb következménye számára a banknak fizetendő bírság lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hitelintézetek hűek az ilyen problémákhoz, mivel a szerződéses kötbér fedezi az összes késedelem miatt felmerülő veszteséget. A zálogjog kizárása szélsőséges intézkedés, amelyet krónikus vagy tartós nemfizetések esetén, valamint a hitelfelvevő adósságának egyéb rendezésének hiányában alkalmaznak. A polgári jog lehetővé teszi a jelzáloggal terhelt ingatlanok kizárását a kötelező fizetések három hónapos átengedésének és az adósság meglétének feltételei mellett, amely a kötelezettség teljes összegének legalább öt százaléka.
A zálogjog elzárásának rendje
Ha a fentiekben leírt megfelelő okok állnak fenn az ingatlanok kizárására, a hitelintézet megfelelő követeléssel fordul a bírósághoz. Csak bírósági határozattal lehet adósságot behajtani a lakás rovására, ezért ez a fellebbezés kötelező. A bejelentett követelmény teljesítése után a jelzálog tárgyát eladják. A hitelező az eladásból származó bevételt az adósság visszafizetésének tekinti, és ha van egyenlege, visszaadja azt az ingatlan korábbi tulajdonosának. Ha a bevétel nem elegendő a teljes adósság rendezéséhez, akkor a törvény lehetővé teszi a behajtás kivetését az adós egyéb vagyonára.
