A bűncselekmény bizonyos jellemzők kombinációja. Ezek alapján a cselekmény bűnözőként jellemezhető. A fő elemek a tárgy, az objektív oldal, az alany, a szubjektív oldal.
A büntetőjogban hosszú ideig nem volt meghatározva a bűncselekmények definíciója. Ma azonban ez az egyetlen jelentős ok, amiért a felelősség felmerül. A testet a cselekmény jeleinek olyan rendszereként értik, amelyekről a hipotézis rendelkezett. A műveletet egy alany és egy embercsoport is elvégezhette. Jogalkotási szinten szükségszerűen meg kell tiltani a büntetés fenyegetése alatt.
A corpus delicti fogalma
E kifejezés első említése a 16. századig nyúlik vissza, de a 19. századig ezt a fogalmat csak tárgyi bizonyítékként értették. Ide tartozik a holttest jelenléte vagy a lopás nyomai. A ténybeli fogalom inkább büntetőeljárási, és nem jogi.
Hazánkban a büntető jogszabályok sokáig nem adták meg a fogalom konkrét leírását, hanem aktívan alkalmazták a különféle szabályozási és jogi dokumentumokban. Neki köszönhetően a konkrét cselekedetek illegálisnak minősülnek. A bűncselekmény jogalkotási ítélet egy adott emberi tevékenység társadalmi veszélyeiről.
A koncepció megértésének két fő megközelítése van. Az első a klasszikus német modellre összpontosít. Ezért keretein belül az összetétel a büntetőjog által megállapított jellemzők összege. Eszerint a megjelöléseknek nincs anyagi tartalmuk. Ezek csak leírások.
A második megközelítés szerint a kompozíció olyan elemek és jellemzők összessége, amelyek bűncselekményt képeznek. A kompozíció nem áll szemben ez utóbbival. Azt a részt képviseli, amely kiemelkedő jelentőségű minden olyan cselekmény esetében, amely ellentétes az Orosz Föderáció hatályos büntető törvénykönyvével.
Az igazságszolgáltatási és nyomozási gyakorlatban gyakran alkalmazzák a második megközelítést. Ezért az összetétel és maga a bűncselekmény egymással összefüggő és néha azonos fogalommá válik. Az egyik mindig azt jelenti, hogy van egy másodperc.
A konkrét kompozíciók jelentését a Btk. Külön részének cikkei tartalmazzák. Nemcsak a vádemelés alapjául szolgálnak, hanem lehetővé teszik az egyik és a másik bűncselekmény megkülönböztetését. A főbb jellemzők ismertetése nélkül lehetetlen lenne megkülönböztetni a lopást a zsarolástól, a rablást a huliganizmustól.
A "corpus delicti" rendszer fő elemei
Az egyes cselekvésekre jellemző vonások általánosítása lett az oka a tudományos absztrakció létrehozásának - egy általános, több vonáson (elemen) alapuló koncepció. Mindegyik ilyen oldalnak megvannak a maga sajátosságai, amelyek egyik vagy másik bűncselekménynél megvannak a maga egyedisége, sajátossága, eredetisége.
A leírt koncepció 4 fő elemből áll:
- Tárgy - egy támadás irányul rá.
- Az objektív oldal maga a cselekmény, annak külső oldala és a társadalomra veszélyes következmények.
- A szubjektív oldal az, ami az elkövetett bűncselekményben van. Lehet mentális állapot, a tárgy hozzáállása a kialakult helyzethez, szándék, motívumok, célok, érzelmek.
- Az alany épeszű ember a büntetőjogi felelősség korában.
Kötelező és választható táblák
Az általános bűncselekmények doktrínájában a szükséges jeleket kötelezőnek nevezik, és ha van valami, ami nem jellemző minden testre, akkor választhatónak ismerik el őket. Például a hely, az idő, a módszer, az eszköz nem mindig szerepel egyik vagy másik bűncselekményben, de a cselekvés vagy a tétlenség kötelező jele minden cselekmény objektív aspektusának.
Kiderült, hogy a kötelező tartalmazza:
- egy tárgy;
- következményei;
- bűnösség.
A szubjektummal kapcsolatban az elemeknek fizikai értelemben vett ember jeleivel kell rendelkezniük, be kell tartaniuk bizonyos korhatárokat. A Büntető Törvénykönyv szerint a legtöbb esetben a felelősség 16-18 éves korban kezdődik, nem számítva a különösen veszélyes cselekményeket. Ebben az esetben 14 éves kortól vonzhat egy személyt.
Opcionális elemekre van szükség a testek összeállításához. Ide tartoznak az áldozat és a tárgyak, a hely, az idő, az érzelmi állapot, a cél és az indíték. A jelek nagyon fontosak.
Tárgy és objektív oldal
A Büntető Törvénykönyv keretein belül elkövetett bűncselekmény, bármilyen formában is kifejeződik, mindig együtt jár az egyén vagy a társadalom egészének ártásával vagy annak veszélyével. Az objektumot közvetlenül nyilvános attitűdként, érdeklődésként, előnyként értik, amelyet az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve véd. Bűnügyi módon bántalmazzák őket.
A téma szintén fontos paraméter. Egy tárgytól eltérően anyagi vagy fizikai formában fejezi ki. Ezek olyan kézzelfogható tárgyak, amelyeket a bűnöző közvetlenül érint.
Az objektív oldal a társadalmilag veszélyes illegális cselekményt jelentő külső jelek összessége. Az objektív oldal egymással összefüggő elemek összevonása.
Ennek a szempontnak a tartalma magát a cselekményt ismeri el, amely a különféle tulajdonságokat ötvözi egymással. Az ember cselekedetét, viselkedését ábrázolja. Ezeket a büntetőjog által tiltott cselekedetekben vagy tétlenségekben kell kifejezni.
A büntetőjogi felelősség megállapításakor a károkozás lehetséges korlátjait is meghatározzák. Ezek a kritériumok a bűncselekmények más típusú jogsértésekkel szembeni korlátozásának. Az ilyen következmények az objektív oldal nélkülözhetetlen elemei.
Tárgyi és szubjektív oldal
Csak egy személy lehet alany. Ha az állat kárt tett, akkor eszközként működik. Ezért tulajdonosa ellen büntetőeljárás indult. Ebben az esetben a téma csak az az egyén, aki tisztában van az elkövetett cselekvés jelentésével, irányíthatja cselekedeteit, vagyis épeszű. A józan ész szükséges körülmény, amely a bűncselekmény tárgyát jellemzi.
Ebben az esetben a józan ész két fő kritériumcsoport szerint értékelhető:
- Jogi vagy pszichológiai. Ez a csoport magában foglalja az ember azon képességét, hogy valóban lássa a dolgokat, megértse az elkövetett cselekedet felelősségét és társadalmi jelentőségét.
- Orvosi vagy biológiai. Ez a paraméter alapvető egy személy mentális állapotának meghatározásában.
Csak ezen a két jelcsoporton dől el a kérdés, hogy mennyire épeszű a téma. A jogi paraméter szerint megállapítást nyer, hogy az ember képtelen-e tisztában lenni azzal, amit elkövettek, milyen veszélye volt a cselekménynek. Az orvosi kritériumot a törvényszéki pszichiátriai vizsgálat következtetése alapján állapítják meg. Meg kell állapítania a mentális rendellenesség jelenlétét.
A szubjektív oldal a bűnöző belső hozzáállása ahhoz, amit tett. Kifejeződik cselekedeteik megértésében és értékelésében. Az egyik jellemző a bor. Motívumok és célok egészítik ki. A bűntudat az egyik fő elem, jelenléte nélkül lehetetlen bíróság elé állítani az embert. Ez egy személy mentális hozzáállását jelenti szándék vagy gondatlanság formájában az elvégzett cselekedetekkel vagy mulasztásokkal szemben.
A bűnösségnek számos formája létezik:
- Közvetlen szándék: a személy tisztában volt minden veszéllyel, előre látta a büntetés lehetőségét;
- Közvetett szándék: a személy tisztában volt cselekedeteinek értelmével, de maguk a cselekedetek általában egy másik cél elérésére irányulnak, amely túllép a konkrét bűncselekményen;
- Hanyagság: az elkövető sajátos mentális hozzáállása jellemzi az elkövetett cselekmény következtében bekövetkező káros következmények kialakulását, könnyelműséggel vagy gondatlansággal fejezhető ki.
A bűncselekmények típusai
A közveszély mértéke szerint három típus létezik:
- fő;
- szakképzett;
- kiváltságos.
A legfontosabbat olyan fajként értjük, amely bizonyos számú objektív és szubjektív tulajdonságot tartalmaz. Mindig léteznek, amikor egy bizonyos típusú bűncselekményt elkövetnek, de nem rendelkeznek olyan körülmények fennállásáról, amelyek csökkentik vagy növelik a közveszély mértékét. Egy és ugyanaz a szabálysértés, bizonyos jelektől függően, különböző mértékű veszélyt tartalmazhat a corpus delicti különböző elemeivel kapcsolatban.
Ha a jelek súlyosbítják a bűntudatot, akkor nem a végzettség befolyásolja, a második típusról beszélünk. A cselekvés típusának megváltozását okozó körülmények minősülnek. Eltérnek a büntetést enyhítő és súlyosbító körülményektől. Ezeket csak az ítélethozatal során veszik figyelembe.
Objektív és szubjektív szempontok kiváltságosnak tekinthetők, amelyek a fő kompozíció jellemzői mellett tartalmazzák azokat, amelyek segítségével a felelősség differenciálva van annak csökkentése felé.
Osztályozás a jelek törvényének leírásának módszerével
Ebben az esetben egyszerű, összetett és alternatív kompozícióról beszélünk. Az egyszerű csak egy cselekmény leírását tartalmazza. Az egyes részei nem értelmezhetők önálló aktusként.
Egy összetett bűncselekményben egy vagy több elem nem egyetlen. Ide tartoznak azok a kompozíciók is, amelyekben egy akció többet is tartalmaz. Ebben az esetben ez utóbbiak külön elemek szerepét töltik be.
Egy alternatív nézet magában foglalja a bűncselekmények több lehetőségének leírását. Sőt, akár egyikük jelenléte is büntetőjogi felelősség kérdésévé válhat. Ilyen például a fegyverek illegális megszerzése, eladása, szállítása vagy hordozása, rablás.
Összegzésként megjegyezzük, hogy az összetétel és a bűncselekmény összefügg, de ez a két fogalom nem azonos. A közönséges bűncselekmény alatt egy személy sajátos társadalmi veszélyes bűnös viselkedését értjük. Megvalósítását törvény tiltja. Összetétel - az illegális cselekmény általános tudatossága, a bűncselekmények besorolásának elméleti alapja.
