A Szakszervezetek szó angol fordításban "munkavállalói szakszervezetet" jelent. Így hívták az első szakszervezeteket három évszázaddal ezelőtt. A 18. század közepén jelentek meg Angliában. Más nyelveken az ilyen munkavállalói szövetségeknek saját nevük van.
Utasítás
1. lépés
Az első szakszervezetek Angliában jöttek létre az ipari forradalom idején. Egyesítették a takácsokat. Ezután más szakmák képviselői megalakították szakszervezeteiket. Anglia abban az időben Európa egyik gazdaságilag legfejlettebb országa volt. A kapitalista munkamegosztás korábban kezdett formálódni a Brit-szigeteken, mint más régiókban. Ugyanakkor az adott iparágban a munkaért járó díjazás összegét nem határozták meg. A bérek teljes mértékben a munkáltató kívánalmaitól függtek, semmilyen jogszabály nem szabályozta őket. Az első szakszervezetek a munka megfelelő bérének elérését tűzték ki maguk elé. A szakszervezetek, amelyeket később "régi szakszervezeteknek" hívtak, ugyanazon szakma dolgozóit egyesítették. A középkori céh hagyományait még nem sikerült teljesen felszámolni, ezért a munkásszervezetek megalakulásának alapelve céh volt.
2. lépés
A 19. században a különböző szakmák dolgozói folyamatosan harcoltak jogaikért. Ennek megfelelően a szakszervezetek is fejlődtek. Az 1980-as évek végén új szakszervezetek alakultak ki Angliában. A formálás elve megváltozott - gyártássá vált. A szakszervezethez különböző szakmák képviselői csatlakozhatnak ugyanabban az iparágban. A különbség a "régi" szakszervezetekkel szemben az volt, hogy az újak bármilyen végzettségű munkavállalókat fogadtak el, beleértve a szakképzetleneket is. Mindkét típusú szövetség egyidejűleg létezett a múlt század elejéig, amikor a köztük lévő különbségek teljesen eltűntek.
3. lépés
Szakszervezetek jöttek létre más országokban az angolok mentén. A 19. század közepén Németországban több hivatásos munkásszervezet működött. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanakkor megjelent a szakszervezet elvére épülő "Munka Lovagjai" szakszervezet. A múlt század elején ezt a szervezetet felváltotta egy másik - az Amerikai Munkaügyi Szövetség, amely a mai napig létezik. A szakszervezeteket alkotó munkavállalók száma az évek során változott. Átlagosan a 19. század végén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak valamivel több mint fele tagja volt ilyen szakszervezeteknek.
4. lépés
Eleinte a szakszervezetek tisztán gazdasági igényekkel rendelkező szakszervezetek voltak. A politikai szlogenek a 19. század legvégén jelentek meg, és nem sokkal az első világháború előtt váltak általánossá. A legerősebb politikai befolyást a munkásszervezetekre a marxisták és az anarchisták gyakorolták.
5. lépés
A 19. század folyamán a szakszervezetek igyekeztek egyesülni. A munkások jogaikért folytatott küzdelméhez koordinációs központra volt szükség, amely 1868-ban jelent meg. Ez a Szakszervezeti Kongresszus volt. A 20. század elején kezdtek megjelenni a nemzetközi szakszervezeti szövetségek. Az elsők között volt a Világ Ipari Dolgozók Szakszervezet, amelyet Chicagóban alakítottak meg 1905-ben. 1925-ben megalakult a Nemzetközi Munkásszövetség. Az anarcho-szindikalisták erős hatással voltak rá. A Profintern csaknem húsz évig létezett. Központja Moszkva volt. Ezt a szervezetet a Comintern befolyásolta. Szakszervezetek még mindig léteznek, és fő feladatuk a tisztességes munkakörülményekért való küzdelem.
