Az üzleti illemtan kényes dolog. Minden árnyalatának megértéséhez több mint egy év kell. A vezetés pedig gyakran kihasználja azt a tényt, hogy a munkavállaló nem tudja ésszerűen megvitatni válaszát vagy elutasítását, és arra kényszeríti, hogy fogadja el a számára kedvezőtlen munkakörülményeket.
Utasítás
1. lépés
Leggyakrabban ellentmondásos helyzetek adódnak, amikor a munkáltató arra kéri a munkavállalót, hogy maradjon túlórában vagy menjen dolgozni egy hétvégén. A munka törvénykönyve szerint a munkaidőn kívüli tevékenységeket fizetni kell. A vezetőség ezt nagyon jól tudja, de megpróbál tárgyalni a beosztottakkal a részleges kompenzációról vagy általában az ingyenes feldolgozásról. Minden jogod van megtagadni. Ne csináld hirtelen. Csak mondd el nekik, hogy a szabadidődben vannak bizonyos feladataid, amelyeken nem tudsz segíteni, de nem teszel meg. Például egy gyermek gondozása vagy a szülők segítése. És ha a főnök azt akarja, hogy menjen dolgozni, akkor fizetnie kell egy dajkának a csecsemőért, vagy további szabadidőt kell biztosítania, hogy személyes ügyekkel foglalkozzon.
2. lépés
Néha a munkáltatók nem csak kérnek, hanem követelik, hogy olyan feladatokat hajtson végre, amelyek nem tartoznak az Ön hatáskörébe. Itt a kérdés egyszerűen megoldódik. A viták elkerülése érdekében ajánlja fel a munkaköri leírás elkészítését. Tartalmazzon mindent, amelyről úgy gondolja, hogy releváns a munkája szempontjából. Küldje jóváhagyásra a vezetőségnek. Ha a főnököknek az utasítások megismertetése után még néhány pont megjelenik benne, kérjen emelést. Vagy magyarázza el, hogy csak fizikailag nem lesz ideje mindent megtenni, amit felülről adtak hozzá.
3. lépés
Legyen barátságos a vezetőséggel folytatott bármilyen kommunikációban. A konfliktus nem éri meg. Ha biztos benne, hogy igaza van, nyugodtan és ésszerűen fejtse ki saját nézőpontját. Ha főnöke nagyra értékeli, mint szakember, akkor mindenképpen meghallgatja a véleményét. És ha továbbra is ragaszkodik önmagához, gondoljon arra, hogy megéri-e ezt a munkahelyet megtenni. Néha könnyebb munkahelyet váltani, mint bebizonyítani a feletteseinek, hogy nem áll készen a semmiért dolgozni, vagy minden szabadidejét a munkafolyamatra fordítja.
