A hatósági titok fogalma és típusai. A büntetés a bizalmas információk megsértését írta elő, amelyeket egy személy hivatali helyzete miatt birtokol.
A hivatalos titok bizonyos információkat, amelyeket a szövetségi törvények védenek, valamint a különleges szolgálatok. Ezen információk nyilvánosságra hozataláért büntetést szabnak ki a tisztviselőkre.
A hivatalos titkok változatai
A hivatalos titkok még a Szovjetunió idejében léteztek. Ezután ezeket az információkat több kategóriára osztották:
- Államtitok. Ez egy különleges típusú bizalmas információ, amelyet "szigorúan titkosnak" vagy "kiemelten fontosnak" jelöltek.
- Hivatalos titok "szigorúan titkos" jelöléssel.
- Különleges információk - ez a kategória hivatalos felhasználásra szánt adatokat tartalmazott.
Jelenleg a hivatalos információk, amelyek közzététele büntetendő, a következőket tartalmazzák:
- a helyi önkormányzatokban és az állami hatóságokban tárolt adatok;
- információk a polgári jogi kapcsolatok tárgyairól;
- információ az örökbefogadásról;
- orvosi diagnózis;
- betétek bankokban.
Ezenkívül a szervezet tevékenységével kapcsolatos információk hivatalos titoknak minősíthetők. A nyilvánosságra hozatal mind a kimondott szavakat, mind a dokumentációt tartalmazza. megerősítve ezt vagy azt a tényt.
Büntetés a nyilvánosságra hozatalért
A hatósági titkok nyilvánosságra hozatala azt eredményezheti, hogy egy személyt közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonnak. Az, hogy milyen büntetést szabnak ki, az eset körülményeitől függ.
Tehát, ha egy személy olyan információt terjesztett, amely hivatalos titok, akkor felelősségre vonható. Az Orosz Föderáció közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének 15.21. Cikke 30-50 ezer rubel bírság formájában büntetést ír elő. A bírságot az államnak fizetik ki. Ezenkívül a bűnös személyt 12–24 hónapos időtartamra felmenthetik hivatalából.
A hivatali titkok nyilvánosságra hozataláért biztosított büntetőjogi felelősséget az Orosz Föderáció büntető törvénykönyve szabályozza. Tehát a büntetés közvetlenül a bizalmas információk típusától függ:
- Ha szivárog az információ az örökbefogadásról, akkor a bűnös személyt akár 80 ezer rubel pénzbírsággal is sújthatják. Ezenkívül egy olyan személy esetében, aki megsértette az információ biztonságát, bírósági határozattal szabadságvesztés formájában büntetést választhat, legfeljebb 4 hónapos időtartamra. Ezt a Btk. 155. cikke írja le.
- Ha megsértették a büntetőügyben folytatott tevékenységek titkosságát, akkor a tettest 200 ezer rubelig terjedő pénzbírsággal vagy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják (az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyvének 311. cikke).
- Ugyanaz a felelősség terheli azt a személyt, akinek hozzáférése van a bűnüldöző tisztviselőkkel kapcsolatos információkhoz, és aki megsértette a hivatali titkot (az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 311. cikke).
A büntetések mindegyikét csak a bíróság határozza meg.