Kellemetlen egy munkahely elvesztése, azonban minden a jobb irányba megy, különösen, ha a munkavállaló ismeri a jogait. Mindenesetre nem szabad pánikba esni, de nagyon hasznos tudni, hogy mire jogosult a munkavállaló.
Tetszés szerint tüzeltek
A munkavállaló kérésére az egyetlen jogilag indokolt felmondás az önkéntes felmondás. Más szavakkal, ha a munkavállaló olyasmit mond, hogy „írjon papírt”, és a munkavállaló tudja, hogy nincs kedve elhagyni a munkát, akkor el kell utasítania.
Az önkéntes felmondás lehetősége kényelmes a munkáltató számára, mert akkor nem kell kártérítést fizetni. Ugyanezen okból az önkéntes felmondás nem lesz előnyös a munkavállaló számára. Ilyen esetekben el kell mondani a főnöknek vagy a személyzeti osztálynak, hogy jobb, ha mindkét fél egyetértésével kilép.
Elbocsátás a két fél megállapodása alapján
A szerződés felmondása a legoptimálisabb és civilizált lehetőség. Ez a szerződés a fő munkaszerződés kiegészítéseként készül.
E dokumentum szerint a munkáltató fizethet kártérítést, de ön is nélkülözheti. A kártérítés összegére nincs korlátozás, ezért annak összegét szóban állapítják meg.
Ne felejtsük el, hogy a kompenzáció mellett a munkáltatónak fizetnie kell az összes ledolgozott, de ki nem fizetett időért járó béreket, valamint meg kell fizetnie a nyaralásért járó kártérítést is, ha azt nem vették le.
Cikk szerinti elbocsátás
A munkáltató jól mondhatja (gyakran) olyasmit, hogy "vagy nyilatkozat, vagy cikk". Ne essen pánikba, mert jobb lesz kitalálni, hogy a munkáltatónak valóban van-e lehetősége a cikk alapján hivatalosan elbocsátani a munkavállalót.
Egy személyt csak a munka törvénykönyvében, nevezetesen a 81. cikkben felsorolt okok miatt lehet elbocsátani (a cikk nem rendelkezik fantáziák repüléséről). Sok pont van, de a leggyakrabban használtak:
- Késői érkezések;
- A közvetlen munkaügyi kötelezettségek megsértése;
- A kötelesség gyakori mellőzése.
Fontos szempont: az ilyen elbocsátások sajátossága, hogy minden tényt kudarc nélkül kell rögzíteni. Vagyis a munkáltatónak magyarázatot kell kérnie a munkavállalótól. Ha nincs magyarázat, a munkáltató törvényt állít össze. És csak ezt követően fegyelmi büntetést alkalmaznak az alkalmazottra.
Elbocsátás az elbocsátáskor
A munkavállalónak elbocsátása előtt 2 hónappal aláírás ellenében értesítést kell kapnia az elbocsátásról. Abban az esetben, ha egy alkalmazottnak 3 évesnél fiatalabb gyermeke van, vagy ha a munkavállaló egyedül nevel 14 évesnél fiatalabb gyermeket, akkor azt nem lehet elbocsátani (Oroszország Munka törvénykönyvének 261. cikke).
A munkáltató felajánlhatja a szerződés felmondását nem két hónappal előre, hanem azonnal. Ebben az esetben a munkavállalónak 2 hónapig kártérítést kell fizetni.
Fontos szempont: a kompenzációt az utolsó munkanap átlagjövedelmeként számolják. Ez azt jelenti, hogy ha az adott év munkájáért a munkavállaló jutalmakat vagy túlórákat kapott, akkor a kártérítés magasabb lesz.
Ezenkívül a munkavállalónak végkielégítést kell kapnia (azt is kiszámítják). A pótlék első felét azonnal, a második felét pedig két hónap elteltével fizetik ki, de ha a munkavállaló nem talált munkát.