Ez a tudományos cikk megvizsgálja a munkavállaló által a munkáltatónak okozott anyagi kár megtérülésének megindításának és előkészítésének jellemzőit. A munkavállalóktól származó anyagi károk megtérítésének modern jogszabályait tanulmányozták, a megfelelő következtetéseket és általánosításukat megtették.
Utasítás
1. lépés
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a munkavállaló által a munkáltatónak okozott anyagi kár megtérülésének megindításának és előkészítésének sajátosságait.
Ma, a piacgazdaságra való áttérés körülményei között Oroszország élete mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulásokon ment keresztül, és az újonnan megalakult demokratikus intézmények nem maradhattak el az Orosz Föderáció jogának változásaiként, mind anyagi, mind eljárási szempontból.. Ezek az átalakulások elsősorban a társadalom politikai és gazdasági szükségleteinek kielégítésére irányulnak. A társadalmi kérdéseket sem hagyták figyelmen kívül. A jelenlegi piaci körülmények között gyakran konfliktusok merülnek fel a munkaadók és a munkavállalók között. Ezek: a bérek kifizetésének kijátszása, az illegális felmondás, a munkaszerződés megkötésére vonatkozó eljárás megsértése stb.
A vizsgált téma relevanciája kétségtelenül ma meglehetősen éles. Ez a munkavállaló és a munkáltató közötti munkajogi jogviszonyok jogszabályi szabályozásának és alkalmazásának gyakorlatának köszönhető, mivel nem felel meg teljes mértékben a munkaviszonyban álló jogviszonyokban résztvevők védelmének követelményeinek. Ezt a helyzetet különféle konferenciákon folytatott megbeszélések, kerekasztal-beszélgetések, parlamenti meghallgatások és természetesen az igazságügyi gyakorlat bizonyítja.
2. lépés
Különös helyet foglalnak tehát el a munkaügyi viták között azok az esetek, amelyek a munkáltató alkalmazottjának anyagi károkért történő megtérítéséhez kapcsolódnak. Ez sajátosságuknak köszönhető. Az ilyen viták helyes megoldása nagyban függ az e kategóriába tartozó esetek mérlegelésében rejlő sajátosságok figyelembevételétől. Ezeket a jellemzőket a munkaügyi normák, a polgári és az eljárási jogszabályok tartalmazzák1.
A munkavállalónak a munkáltatóval szemben fennálló anyagi felelősségével kapcsolatos esetek sajátossága, hogy közvetlenül a bíróságon veszik figyelembe őket, míg az egyéb munkaügyi viták jelentős részét munkaügyi vitabizottság tárgyalhatja.
A kijelölt problémák részletesebb vizsgálata folytán meg kell jegyezni, hogy a joghatóság kérdése a bírósági eljárások egyik fő kérdése (a kezdeti szakaszban). A munkavállalók anyagi felelősségével kapcsolatos ügyek illetékességének meghatározása magában foglalja annak eldöntését, hogy melyik bíróságon fogják megfontolni. Ha rátérünk az általános joghatóságra, akkor az esetek ezen kategóriáját a bíró vizsgálja. Területi illetékesség, az Art. Az Orosz Föderáció polgári perrendtartásának 28. cikkét az alperes lakóhelye határozza meg2. A munkáltatónak keresetet kell benyújtania a bírónőnél, aki az alperes állandó vagy túlnyomó részének lakóhelyét szolgálja.
Ezenkívül a bírósághoz forduláskor fontos figyelembe venni a következőket.
Bizonyos feltételek fennállása esetén a munkavállaló által okozott anyagi kár megtérítése iránti kérelem nem képezheti bírósági eljárás tárgyát. Tehát az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 248. cikkének rendelkezései előírják, hogy a havi átlagkeresetet meg nem haladó összegű kár megtérítését a bérek levonásával kell végrehajtani. A megrendelést a munkáltató a munkavállalónak legkésőbb a munkavállaló által okozott kár végleges megállapítását követően egy hónappal közli. Ebből következik, hogy e két feltétel fennállása esetén a munkáltatónak nincs joga keresettel bírósághoz fordulni3.
Így a munkaadónak a munkavállalóval szembeni anyagi kár megtérítésére vonatkozó igényeit akkor vizsgálja meg a bíróság, ha: 1) a munkáltató elmulasztotta a megrendelés kihirdetésének törvényben előírt határidejét, a fentiek szerint; 2) a munkavállaló nem vállalja a havi keresetét meghaladó károk önkéntes megtérítését; 3) a munkavállaló írásos beleegyezését adott (az általa meghatározott) feltételek mellett részben vagy egészben az anyagi kár megtérítéséhez, majd elbocsátásával kapcsolatban megtagadta ezeket a kötelezettségeket, vagyis ebben az esetben a behajtás alapja fennálló tartozása a bíróságon … Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 392. cikke egyéves időszakot állapít meg a bírósági eljáráshoz az alkalmazott által okozott tényleges (vagyoni) kár megtérítésének kérdésében4. A törvényben meghatározott határidők betartásának ellenőrzése során figyelembe kell venni, hogy az időszak kezdetét a kár tényének ismertté válását követő nap határozza meg. Ha a megállapított határidő elmulasztása esetén az alperes vitát kezdeményez az elévülés alkalmazása érdekében, akkor a munkáltatónak joga van kérelmezni azok visszaállítását. Ha a bíró a határidő elmulasztásának okait érvényesnek ismeri el, akkor azt visszaállítják. Például érvényesnek tekinthető az a követelmény, hogy a munkavállaló által okozott károkkal kapcsolatban ellenőrzéseket kell lefolytatni, vagyis amikor vizsgálatra, ellenőrzésre stb. Van szükség.
Ezután térjünk ki a keresetlevél tartalmára, amelyre bizonyos követelményeket támasztanak. Tartalma jelzi: az anyagi kár mértékét; a munkavállaló részéről jogellenes cselekményként (tétlenségként) felmerülő körülmények, a cselekedetei és az ebből fakadó anyagi kár formájában bekövetkező következmények és az utóbbi hibája közötti okozati összefüggés; ezen felül meg kell adni a konkrét bizonyítékokat. A kérelemben fel kell tüntetni a tárgyi felelősség típusát (teljes vagy korlátozott), a behajtás összegét és a bizonyítékokat, amelyeken a visszafizetett összeg típusára és összegére vonatkozó következtetés alapul. A munkáltatónak be kell nyújtania a beszedendő összeg kiszámítását. Ezenkívül az alkalmazás tartalmazza a kapcsolattartási számokat, az e-mail címeket és az ügy mérlegeléséhez fontos egyéb információkat5. Több vádlottal szemben fennálló követelés esetén a kérelemben fel kell tüntetni az egyes károk számítását. Ugyancsak feltüntetik a válaszadók által megtérítendő károk arányát. Mivel a nyilatkozat felsorolja a bűnösség érveit, azokat munkaköri leírásokkal, munkavállalói magyarázatokkal, memorandummal, számviteli adatokkal, ellenőrzési jelentéssel, büntetőeljárás végzésével stb. Kell megerősíteni. A munkavállaló átlagkeresetének nagyságának megerősítése érdekében a a béréről szóló nyilatkozathoz igazolást csatolnak. Az érdekelt fél kérésére a bíró dokumentumokat kérhet az alperes családtagjainak bérigazolásai vagy vagyoni tárgyakra vonatkozó információk formájában. Az Orosz Föderáció polgári perrendtartásának 98. cikke szerint a munkáltató által a bírósághoz benyújtott keresetlevél benyújtásakor fizetett állami vám összegét a munkavállalótól megtérítik6. Ha a munkáltató a kereset benyújtásakor mentesült az állami illeték megfizetése alól, akkor azt állami bevételként beszedik az alperestől. Ilyen például a bírói gyakorlat, amikor egy büntetőügyben keresetet nyújtanak be, és bírósági ítélettel ez a követelmény teljesül.
Ezután térjünk rá a tipikus hibákra, amelyek a bírói gyakorlat alapján alakultak ki, és elkövetésük után nem lehet a munkavállalótól anyagi károkat behajtani7.
Az első hiba: a teljes pénzügyi felelősségre vonatkozó megállapodás hiánya egy pénzügyi szempontból felelős személlyel. Tehát a munkavállaló által okozott anyagi kár teljes megtérülésének előfeltétele a meghatározott szerződés megléte, és ha ez hiányzik, akkor a munkavállalótól csak az átlagkereset összegében lehet megtéríteni az anyagi kárt, amelyet az Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 241. cikke. Példa ebben az esetben a következő bírósági döntés. A B. egyéni vállalkozó azzal a céllal fordult a bírósághoz, hogy D. és V. bolti asszisztensektől megtérüljön az anyagi kár, amelyet ők okoztak munkájuk során. Kifejtette, hogy ezek a munkavállalók munkakapcsolatban vannak vele, de nem írtak alá megállapodást sem a teljes pénzügyi felelősségről, sem a megbízott árukért és tárgyi értékekért való felelősségről. A leltározás után D. és V. 29.765 rubel összegű hiányban szenvedett. Kérte D.-től és V.-től a feltüntetett kár összegének egyetemleges behajtását. A bíróság azzal az indokkal utasította el a keresetet, hogy nem született megállapodás az okozott kár teljes felelősségéről, és e tekintetben a döntésnek az Orosz Föderáció Munka törvénykönyve 241. cikkének rendelkezésein kell alapulnia8.
Második hiba: a munkáltató teljes mértékben követeli az anyagi kár megtérítését, míg a munkavállaló nem pénzügyi szempontból felelős személy. Anyagi felelősség teljes egészében csak azokban az esetekben van előírva, amelyekről az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve rendelkezik. A 18 éves korosztályig terjedő munkavállalók ezt a felelősséget csak szándékos károkozás, alkoholos, kábítószeres vagy egyéb mérgező mérgezés állapotában bekövetkezett károsodás, valamint közigazgatási szabálysértés vagy bűncselekmény által okozott károk esetén terhelik (a törvény 242. cikke). Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve).
Harmadik hiba: a jelenlegi kollektív pénzügyi felelősség mellett a munkáltató csak egy személytől követeli meg a kár megtérítését. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 245. cikke előírja annak lehetőségét, hogy teljes egészében együttesen megállapodást kössenek a kártérítésről, ha lehetetlen az egyes munkavállalók felelősségét külön körvonalazni. Az ilyen felelősség alóli felmentéshez a kollektív tagnak igazolnia kell ártatlanságát.
Negyedik hiba: a munkáltató nem biztosítja a munkavállalójára bízott anyagi értékek megfelelő tárolását. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 239. cikke olyan rendelkezést állapít meg, amely szerint az anyagi felelősséget kizáró körülmény ebben az esetben a munkáltató elmulasztása biztosítani az anyagi javak megfelelő tárolását, amelyeket az alkalmazottra bízott.
Ötödik hiba: a munkáltató nem tudta bizonyítani az okozott kár összegét. Ezt a kötelezettséget az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 247. cikke rögzíti. A követelés nem teljesíthető, ha nincs bizonyíték az okozott kár összegére, és ha a kár meghatározott összegének megállapítására szolgáló eljárás hibás. Hatodik hiba: a munkaadó anyagi felelősségét kizáró körülmények között kártérítési igényeket támaszt a munkavállalóval szemben. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 239. cikke meghatározza azokat a körülményeket, amelyek mellett a munkavállaló anyagi felelőssége kizárt. Ezek a következők: vis maior, normál gazdasági kockázat, rendkívüli szükség vagy szükséges védekezés, a munkáltató elmulasztása biztosítani a munkavállalóra bízott anyagi javak megfelelő tárolását (a negyedik hiba tárgyalja). A hetedik hiba: a munkáltató a munkavállalót anyagi felelősségre vonja azért, hogy bűncselekményei következtében kárt okozzon, törvénybe lépett bírósági ítélet hiányában. Tehát az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 243. cikkének (5) bekezdése szerint a bűncselekmények elkövetése során okozott károk teljes felelősségét a munkavállalóra a törvényes hatályba lépett bírósági ítélet rója ki.
Nyolcadik hiba: a munkáltató a tényleges károkat meghaladó kártérítést követel. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 246. cikke a tényleges veszteségek alapján állapítja meg a kár összegét, amelyet a kár bekövetkezésekor hatályos piaci árakból számítottak ki, de nem kisebb, mint az ingatlan értéke a számviteli adatok szerint, figyelembe véve ezen tulajdonság romlásának mértékét.
Kilencedik hiba: a munkáltató túlfizetett béreket szed be, ha ilyen jogot nem kapnak meg neki (az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 137. cikke). E cikk szerint egy ilyen összeget a következő esetekben lehet behajtani: a bérek ellenében ki nem fizetett előleg visszatérítésekor; az előleg visszafizetése érdekében, amelyet nem térítettek vissza vagy nem használtak fel időben, és amelyet üzleti út vagy más helységbe történő átutalás kapcsán állítottak ki; a számviteli hibák beismerése vagy a munkavállaló munkaügyi normák be nem tartása miatti bűnösségének elismerése miatt túlzottan kifizetett összeg visszatérítése érdekében; a munkavállaló elbocsátása esetén annak az évnek a vége előtt, amelyre már fizetett éves fizetett szabadságot, és a meg nem dolgozott nyaralási napokra.
Tíz hiba: a munkáltató az elévülés lejártával követeli a kár összegének behajtását. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 248. cikke szerint a megrendelést a munkáltatónak kell meghoznia a munkavállaló által okozott kár összegének végleges megállapításától számított egy hónapon belül.
A cikkben foglaltak alapján arra lehet következtetni, hogy a munkavállaló és a munkáltató között létrejött munkaszerződés keretein belül felmerülhetnek olyan vagyoni viszonyok, amelyekben a munkavállaló köteles bizonyos összegű pénzt fizetni a munkáltatónak. Ez a cikk mind a munkaadónak a munkavállaló által okozott anyagi kár megtérülésének megindításának és előkészítésének sajátosságait, mind az esetek e kategóriájában elkövetett tíz tipikus hibát tárgyalja. A bírói gyakorlatban a munkaügyi konfliktusok mérlegelésével kapcsolatos ügyek a különös összetettség kategóriájába tartoznak. Ennek oka ezen ügyek tényleges összetételének összetettsége, a bizonyítékalap következetlensége, a jogi normák alkalmazásának kétértelműsége. Az ebbe a kategóriába tartozó esetek mérlegelésének előkészítésekor a békebírónak meg kell vizsgálnia a károkozás okait és körülményeit9. Törvényszegés esetén a bíróság külön határozatot hoz, amely szerint intézkedéseket kell hoznia a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Ami a munkáltató által a munkavállalótól származó kártérítéssel kapcsolatos ügyek előkészítésének és megvizsgálásának folyamatát illeti, sajnos meg kell jegyezni, hogy ma mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok egyéni normáiban nyilvánvaló hiányosságok vannak az egyéni és a kollektív munkaügyi viták10. A jogelmélet hiányosságai hatással vannak a bűnüldözési gyakorlatra, és a jelenlegi helyzetben sok kérdést mély elméleti megértésnek kell alávetni.
3. lépés
Az orosz munkajog tanfolyama: 1. kötet: Általános rész: tankönyv egyetemeknek / Szerk. E. B. Khokhlova. - SPb.: A Szentpétervári Egyetem kiadója, 1996. - 356s.
Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása, 2002. november 14, N 138-FZ (2013. december 28-án módosítva)
Kommentár az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvéhez. - 2. kiadás, Rev., Add. és átdolgozták / Resp. szerk. prof. Aha. Orlovsky. - M: INFA-M, 2011. - 985s.
Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve, 2001.12.30. N 197-FZ (a 2014. 02. 04-én módosított szöveggel) (módosítva és kiegészítve, 2014. április 13-án lépett hatályba)
Mavrin, S. P. Oroszország munkajoga: tankönyv az egyetemek számára. / S. P. Marvin, E. B. Khokhlov. - M.: Jurist, 2002. - 345s.
