A gazdaság liberalizációja hosszú távú folyamat, amely egyes közgazdászok és a politikai pártok képviselői szerint nagyon pozitív változásokhoz vezethet a nemzetgazdaságban. Ezzel a véleménnyel azonban nem mindenki ért egyet. És ezért ahhoz, hogy ezt a kérdést biztosan megértsük, meg kell értenünk, mi is a gazdaság liberalizációja.
A gazdaság liberalizációja alatt az ország nemzetgazdaságának felszabadításának következetes folyamatát kell érteni az államhatalom túlzott ellenőrző befolyása alól. A gazdasági liberalizáció elméletének támogatói úgy vélik, hogy az állam erős hatása a termelésre és a kereskedelmi kapcsolatokra (például amilyen a szocializmus alatt lehet) megzavarja a piac mechanizmusait és belső erőit, amely maga is önállóan fejlődő, önálló -szervező és önbeállító rendszer.
Gazdasági liberalizációs módszerek
A vizsgált elmélet fő iránya az állam teljes vagy részleges megtagadása az állam részéről a piaci entitások közötti, valamint köztük és az államhatalom közötti gazdasági kapcsolatok szabályozásában, az árak liberalizálása, a belföldi és a külkereskedelem, az állami tulajdonba való áttérés a nemzetgazdaság fő szektorainak magántulajdona (privatizáció), az egyes emberek és mások gazdasági függetlenségének bővítése.
A gazdasági liberalizáció hívei szerint ezek az intézkedések lehetővé teszik a nem is olyan hamar, de elérhető jövőben (kb. 10-20 év alatt) a gazdaság jelentős javítását, amely a piaci reformok megkezdése előtt stagnálóban vagy éppen hanyatlásban volt. Ez a pozitív hatás elsősorban azzal érhető el, hogy a tényleges tulajdonosokat megszabadítják a korlátozásoktól, és ennek eredményeként növeli számukat és társadalmi szerepüket.
A gazdasági liberalizáció negatív következményei
Az árak liberalizálása a lakosság életszínvonalának jelentős csökkenéséhez vezethet. A nyugdíjasokat érő ütés különösen erős lesz, mert az állampolgárok ezen kategóriája általában már nem munkaképes, hogy tisztességes fizetéssel keressenek munkát; és a nyugdíjak szintjét kezdetben úgy számolják, hogy nem veszik figyelembe az árak állapotában bekövetkezett erőteljes és hosszú távú változásokat. Sőt, az abszolút rugalmatlan keresletű termékek ára az egekbe szökhet, mert az ilyen termékek (például só, kenyér, gyógyszerek) iránti kereslet nem változik számukra semmilyen árváltozással, ezért a magántermelők számára nyereséges az ár maximalizálása nagyobb profit elérése érdekében.
A lakosság ezt követő elszegényedése számos szolgáltatás és minőségi termék elérhetetlenségéhez vezet, ami viszont a várható élettartam csökkenésének, valamint a társadalom kriminalizálásának szintjének növekedésének oka.
A gazdaság liberalizációja az új piaci viszonyokhoz nem alkalmazkodó (akár nagyon nagy) vállalkozások elsorvadásához, az alacsony minőségű, de olcsó importtermékek dominanciájához és az ország élelmezésbiztonságának aláásásához is vezethet.
