A munkavállaló munkahelyi távolléte korántsem mindig kapcsolódik a feladataihoz való tisztességtelen hozzáállásához. Gyakran a távollét valóban objektív okokkal magyarázható.
Így például a munkáltató felvételekor megismerteti alkalmazottait az összes helyi szabályozással, amely meghatározza a munkamódszert, ideértve a műszakos menetrendeket, a hétvégi vagy ünnepi munkák megrendelését. Ez a munkáltató kötelessége, és ha az a munkavállaló, akit aláírás ellenében nem ismertek meg az ilyen dokumentumokkal, a kijelölt napon nem ment el dolgozni, távollét miatt történő felmentés jogellenes. Gyakran fordulnak elő ilyen helyzetek, amikor egy alkalmazott elhagyja a nyaralást, amikor a műszak ütemterve még nem áll rendelkezésre, vagy nem ismeri azt.
A munkavállaló nyaralása alatt megváltozhat a cég címe, vagy közvetlen munkahelye költözhet. De, ha a munkavállalót nem figyelmeztették erre, és a nyaralás után visszatért a munkaszerződésben meghatározott előző helyre, az ilyen alkalmazott nem vállalt távollétet.
Vannak esetek, amikor a bíróság arra kötelezi a munkáltatót, hogy állítsa vissza a munkavállalót a munkahelyére. Erre megfelelő végzést adnak ki, és ha a munkáltató nem értesítette a munkavállalót egy ilyen végzés kiadásáról, a távollét nem tekinthető hiányzásnak. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a megrendelés postai úton is elküldhető, majd a munkavállalónak a kézhezvételt követően másnap munkába kell állnia, és ez jóval később lehet, mint a helyreállítási megrendelés közzététele, ebben az esetben azonban nincs szó hiányzásokról.
A távollét miatt történő elbocsátás akkor lesz jogellenes, ha a munkáltató nem biztosított hozzáférést a munkahelyhez, például a zárak cseréjével és nem adott át duplikát kulcsot az alkalmazottnak.
Ugyancsak nem minősül mulasztásnak, ha a munkavállaló nem teljesíti munkaköri kötelességeit, ha a munkáltató nem engedte dolgozni. Itt figyelembe kell venni azt a fegyelmi vétséget, amely a visszautasítást okozta.
Van olyan bírói gyakorlat, amely szerint lehetetlen távollét miatt elbocsátani az utazási munkát végző alkalmazottat, ha több munkanapig hiányzott a hivatalból, mert az ilyen távollét munkaügyi funkcióinak ellátásával jár.
És végül még egy példa a munkavállaló törvényes távolmaradására a munkahelyen: ha az elhatárolt béreket több mint 15 napig késik, a munkavállaló írásban értesítheti a munkáltatót a munkaügyi feladat ellátásának felfüggesztéséről, és nem megy munka. Ebben az esetben a munkavállalónak joga van addig távozni, amíg az adósságot teljes mértékben ki nem fizetik.
