A tulajdonviszonyokat joggal tekintik a gazdasági rendszer alapjának. Ezeknek köszönhetően minden tranzakció bármely piacon megtörténik. Ugyanakkor meg kell különböztetni a gazdasági vagyont a jogi vagyontól.
A tulajdon lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, melyik ember kontrollálja a termelési tényezőket, vagy egyszerűbben rendelkezik gazdasági hatalommal. Ez a koncepció segít meghatározni, hogy pontosan ki és mennyi részesül a jövedelemben, valamint igazolni tudja a munkaerő viszonyát az eszközökhöz. Például, ha vagyon nem létezik, akkor bármelyik dolgozó elviheti a gépet otthonába.
Az ilyen kapcsolatok lehetővé teszik a gazdasági tevékenység minden aspektusának lefedését. A tulajdonjog meghatározza a termelési folyamat során létrehozott termék fogyasztásának és felhasználásának jellegét, terjesztését és cseréjét. A lakosság különböző rétegeinek érdekei nagyban függnek ettől. Mindenkinek megvannak a saját érdekei a vagyoni tárgyakkal kapcsolatban, ezért gyakran konfliktusok merülnek fel, amelyek némelyike háborúkká is alakul.
A jogi és gazdasági tulajdon viszonya
Ennek megfelelően a sok probléma elkerülése érdekében a tulajdonjogot törvényesen biztosítani kell, vagyis hivatalosan meg kell erősíteni, hogy egy bizonyos dolog egy bizonyos személyé. Megnyilvánul tehát a jogi lényeg, amelynek alapja az állam. Bármely szellemi vagy anyagi érték kisajátításával nyilvánul meg.
A gazdasági és jogi tulajdon egy rendszer egymással összefüggő eleme, amelyek bár külön is létezhetnek, gyakorlati jelentőségük csak a szimbiózisban van. Lehet, hogy az embernek jogai vannak egy tárgyhoz, de egyáltalán nem rendelkezik vele, vagy éppen ellenkezőleg, van egy tárgy a kezében, de nincs joga használni.
Tulajdonosi formák
Az egyéni tulajdon bármely tárgy tulajdonjoga (munkaerő, ingatlan, termelőeszközök, ruházat stb.). A személyes tulajdon olyan tárgyakra vonatkozik, amelyeket személyes igények kielégítésére használnak. Ha a fő cél a profitszerzés, akkor ezt a tulajdonosi formát egyéni-személyesnek nevezzük.
Vannak kollektív formák is. Például a társasági tulajdon. Lényege a magánszemélyek és a jogi személyek egyesítésében rejlik, valamint a közös gazdasági tevékenység folytatásához szükséges termelési tényezőkben. Sőt, minden embernek van egy bizonyos része a tőkéből.
A részvénytulajdon vagy a vállalati tulajdon csak a törzstőke vonatkozásában állapítja meg a tulajdonjog szabályait. Sajátossága a kollektív és egyéni tulajdonosi formák szimbiózisában rejlik.
