Különböző helyzetek vannak az életben, amikor egy vagy másik okból a munkavállalónak el kell hagynia munkahelyét. A fel nem használt nyaralásért járó kártérítés kifizetési feltétele kötelező, de néha ellentmondásossá válik a fizetés összege. Hogyan lehet ezt a kifizetést helyesen kiszámítani?
A munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve rögzíti. A Munka Törvénykönyve 127. cikke egyértelművé teszi a munkavállaló számára az elbocsátás napján fel nem használt nyaralásért járó kártérítés kiszámításának és kifizetésének kérdését.
Ha a munkavállalónak nincs kifogása a rá kirótt kártérítés összegével szemben, akkor azt kifizetik. De ha vitatható helyzetek merülnek fel, akkor érdemes hivatkozni az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 382-397. Cikkére. A kártérítés összegére vonatkozó igényeket 90 napon belül lehet benyújtani.
Ha egy alkalmazott 11 hónapig dolgozott szabadság nélkül, és le akar lépni, akkor a kifizetett összeget az átlagkeresetként számolják, amelyet a munkavállaló normál nyaralási fizetésként kapott volna.
Ha a munkavállaló kevesebb, mint 11 hónapig dolgozott szabadság nélkül, akkor a fizetés összegét a következő rendszer szerint számítják ki:
Először pontosan meg kell határoznia, hogy hány hónapot és napot dolgozott. Például 8 hónap és 6 nap. Ha 8 hónapot és 21 napot dolgozott, akkor a hónapot kerekítik, és a kártérítést 9 hónapig fizetik.
Másodszor a munkaszerződés határozza meg a nyaralási napok számát. Például 24 nap. A 24 napot 12 hónapra osztjuk, megkapjuk, hogy minden ledolgozott hónapra 2 nap szabadságot kell számítani.
Harmadszor: az átlagos napi fizetést az elmúlt 3 hónap elhatárolásai alapján kell kiszámítania. Például az átlagos havi fizetés 26 500 rubel. Osszuk el 29,6-tal (ez az átlagos napok száma egy hónapban), 895,27 rubel átlagos napi keresetet kapunk.
Most a ki nem töltött nyaralásért fizetendő összeg a következő lesz:
vagy példával:
895, 27 * 2 * 9 = 16114, 86 rubel.
A fel nem használt nyaralásért járó kártérítés folyósítása a munkavállaló elbocsátásával egy napon történik. A munkavállaló belátása szerint megtagadhatja a pénzbeli ellentételezést és szabadságot vehet igénybe, a szabadság utolsó napja pedig az elbocsátás napja lesz.
Emellett a Munka Törvénykönyvének megvannak a maga árnyalatai. Ha egy alkalmazottat negatív okokból bocsátanak el, akkor szó sem lehet kártérítés fizetéséről.
Ha a munkavállaló több éve nem volt nyaralni, akkor csak a legutóbbi munkaév után van joga fizetést követelni.
Ezenkívül gyakran vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megengedi a munkavállalónak, hogy előre kivegye a szabadságát. Ezután a munkáltatónak elbocsátása esetén joga van visszatartani azt az összeget, amely a munkavállaló által már kapott szabadságdíj és a ledolgozott hónapok után járó összeg különbsége.
