A bírói bíróság tipikus felépítése bírót, segédjét, titkárát, hivatalnokát és futárt foglal magában. A békebírák munkaideje általában nem tér el más állami szervek ütemtervétől.
A bírák bíróságai az igazságszolgáltatási szervek speciális kategóriája, amelyek a törvény által meghatározott hatáskör keretein belül büntető-, polgári és közigazgatási ügyeket döntenek. A bírói bíróságok külső felépítése az adott bírói körzet lakosságának nagyságától függ. Így egy külön szövetségi törvény határozza meg, hogy tizenöt-huszonháromezer lakosú bírói körzet jön létre bírói bírósággal. Ha a településen nincs ilyen népességszám, akkor továbbra is létrejön egy bírói szakasz. A megadott szám túllépése esetén több csomag jön létre. A bírói bíróságok közötti teher az adott kerületi bíróságok elnökeinek határozatával osztható fel.
A bírói bíróság belső felépítése
A bíróságok belső felépítése szintén sajátos, mivel hiányzik a kollégiumokra, más bírósági szervekre jellemző bírói összetételekre való felosztás. Rendszerint ebbe a struktúrába tartozik maga a bíró, valamint segítője, titkára, hivatalnoka, futárja. Az alkalmazottak konkrét listáját a békebírák száma, az egyes igazságügyi területeken végzett munkaterhelés határozza meg. Előfordul, hogy a kisegítő személyzet munkaköri felelősségét egyesítik a munka hatékonyságának javítása érdekében. Így a bíró hivatalnokának feladatait gyakran titkárának osztják ki. A bírói bíróságon nincs elnök, mivel ezek a testületek ténylegesen a kerületi vagy városi bíróságokon működnek.
A bírói bíróság működési módja
Bármely bírói bíróság működési módja általában nem különbözik semmilyen jelentős jellemzőben. Rendszerint ezek az igazságügyi hatóságok munkanapokon működnek, munkanapjuk reggel kilenckor kezdődik és este tizennyolckor ér véget. Az ebédszünetet tizenhárom órától tizennégy óráig tartják. A megadott munkaidő alatt dokumentumokat fogadnak és adnak ki, bírósági üléseket jelölnek ki és tartanak. A kisegítő személyzet tevékenységének sajátosságait és foglalkoztatásának típusait maga az esperes határozza meg, az eljárás jelenlegi ügyeinek számától, a kinevezések számától és egyéb jelentős körülményektől függően. Az üzemmód jellemzőit gyakran egy adott település, munkaszüneti napok klimatikus sajátosságai magyarázzák.
