Az Ideiglenes Rokkantsági Ellátások Kinevezésének és Kifizetésének Módja

Tartalomjegyzék:

Az Ideiglenes Rokkantsági Ellátások Kinevezésének és Kifizetésének Módja
Az Ideiglenes Rokkantsági Ellátások Kinevezésének és Kifizetésének Módja

Videó: Az Ideiglenes Rokkantsági Ellátások Kinevezésének és Kifizetésének Módja

Videó: Az Ideiglenes Rokkantsági Ellátások Kinevezésének és Kifizetésének Módja
Videó: Ki énekel? NEM közismert. CSAK az írjon, aki biztosan tudja! 2024, November
Anonim

Az ellátások igénybevételének alapja a megfelelően kivitelezett betegszabadság. A juttatás az elvesztett jövedelem részleges megtérítése annak a személynek, akitől megfosztják a hivatalos feladatok ellátásának lehetőségét.

Az ideiglenes rokkantsági ellátások kinevezésének és kifizetésének módja
Az ideiglenes rokkantsági ellátások kinevezésének és kifizetésének módja

A kártérítés megszerzésének okai a következők lehetnek.

  1. Átmeneti fogyatékosság vagy munkavállalói sérülés, beleértve a műtétet is.
  2. Beteg családtag gondozása: közeli hozzátartozó, házastárs vagy gyermek.
  3. Alkalmazott vagy gyermeke vagy cselekvőképtelen családtag karanténban tartása.
  4. A protetikai eljárás áthaladása egy speciális orvosi intézményben.
  5. Rehabilitáció az Orosz Föderáció orvosi intézményében.

Az elbocsátott alkalmazottnak joga van betegszabadságra is, mivel a Társadalombiztosítási Pénztár az átlagkereset 60 százaléka után fizet. Ebben az esetben a biztosítási időt nem veszik figyelembe. Ehhez azonban számos feltételnek teljesülnie kell:

  • a betegség az elbocsátást követő első harminc napban fordul elő;
  • a fellebbezéskor hat hónap nem telt el az elbocsátás napja óta

Az ideiglenes rokkantsági ellátások kinevezésének eljárása és feltételei a következő értékektől függenek:

  • szolgálati idő;
  • átlagos bérek;
  • betegszabadságon töltött idő.

A fogyatékossággal járó pénzbeli segítséget a betegség (sérülés) első napjától az állampolgár gyógyulásáig vagy a fogyatékosság megállapításának pillanatáig kell kiszámítani és kifizetni. A betegszabadságon töltött időért járó kártérítéshez be kell mutatni a munkáltatónak a munkahelyről való hiányzás okát igazoló dokumentumokat. Ezek tartalmazzák:

  1. Rokkantsági igazolás;
  2. Kártalanítás iránti kérelem.

Fizetési feltételek

A VHT (átmeneti munkaképtelenség) kártérítését a munkáltató a betegszabadság kézhezvételétől és a munkavállaló fellebbezésétől számított 10 (tíz) napon belül számítja ki a megfelelő kérelemmel. Öt napon belül a munkáltató elküldi a dokumentumokat az FSS osztálynak. A közlemény kifizetésére másnap kerül sor, amikor az alkalmazott megkapja a fizetését. Ebben az esetben a munkáltató kompenzálja a betegség első három napját, a többi napot pedig az FSS (Társadalombiztosítási Pénztár) fizeti.

Amikor a kórházi ellátást nem fizetik ki

A munkáltató a következő esetekben nem fizethet munkavállalói táppénzt:

  1. az egészség szándékos romlásával;
  2. öngyilkossági kísérlet során;
  3. ha a biztosított egészségi állapota bűncselekmény elkövetése miatt romlott.

Ezenkívül a kórházi ellátásokat nem fizetik azoknak a személyeknek, akik a munkáltatóval fennálló munkaviszony formalizálása nélkül dolgoznak, valamint az alább felsorolt egyéb esetekben:

  1. A betegszabadság nem hiteles;
  2. A munkaképtelenségről szóló igazolás súlyos hibákat tartalmaz (az igényeket helytelenül töltik ki, az orvosi munkavállaló szakterületét nem jelzik);
  3. Az alkalmazott a saját költségén nyaralott;
  4. Az állampolgár tanulmányi szabadságot kapott.

Hogyan lehet visszafizetni az adósságot?

Ha a munkáltató nem hajlandó fizetni a betegszabadságot, akkor mindenekelőtt igazolást kell szerezni az adósságról. Ehhez írásos kérelmet kell benyújtania a munkaadóhoz a személyzeti osztályon, a titkárnőn vagy a könyvelési osztályon keresztül. A második példányon kapjon megfelelő feljegyzést annak elfogadásáról (dátum és a kérelmet elfogadó személy aláírása). Jelentkezés küldése ajánlott levélben, értesítéssel is lehetséges. Pozitív eredmény hiányában igényt kell írnia, és a fenti módon át kell utalnia a munkáltatónak.

Milyen hatóságokhoz kell fordulnom?

A következő szakasz a bírósági eljárás. Ha rendelkezik tartozásról szóló igazolással, bírósági végzés iránti kérelemmel fordulhat a bírói bírósághoz. Ez az eljárás leegyszerűsített, azaz a bíró egyedül, a felek megidézése nélkül hoz végzést. A bírósági végzés hátrányai:

  • az erkölcsi kár behajtásának lehetetlensége;
  • könnyű lemondás, ha a munkáltató kifogást emelt.

Alternatív lehetőség a kereset benyújtása az általános illetékességű bírósághoz (körzet) függetlenül vagy képviselő útján. A keresetet több példányban kell benyújtani: az egyiket a bírósághoz, a másikat az alpereshez továbbításra. Ha egynél több válaszadó van, akkor mindegyikről másolatot kell készíteni. A keresetnek még egy példánya a felperesnél marad, és a bírósági alkalmazott jelzi az elfogadásáról.

Ajánlott: