A gazdasági átalakulások elsősorban a tulajdonviszonyok reformját jelentik. A vagyon problémája sok összetett, többszintű problémát vet fel, amelyeket minden társadalmi struktúra szempontjából fontos megoldani. Ezért a tulajdonviszonyok átalakítása a hatóságok támogatását és szabályozását igényli.
A vagyonszabályozás céljai
A gazdasági kapcsolatok szabályozása nem befolyásolja jelentősen az ilyen kapcsolatok jellegének változását. Mindenesetre az ingatlanértékesítési rendszer megváltoztatása valószínűleg nem ingatja meg általában a tulajdonjogot. Az állami szabályozás célja a tulajdonviszonyokban résztvevők gazdasági magatartásának ésszerűsítése.
A vagyonszabályozás lehetőségei és korlátai két fontos kérdés megoldását vonják maguk után: mi és hogyan igényli a szabályozást. Az első kérdésre a válasz a szabályozás tárgyának (vagyis a tulajdonnak) a meghatározása, kiemelve azokat a kulcsfontosságú pontokat, amelyek befolyásolásával lehetséges bizonyos eredmények elérése. A második kérdés megválaszolásához maga a vagyonszabályozás folyamatának elemzése szükséges, ennek a folyamatnak a módszerei, eszközei, kritériumai felülvizsgálata. A tulajdon, mint a szabályozás tárgya, mindig is a gazdaság figyelmének középpontjában állt. Mivel a tulajdon sokrétű kategória, a vagyoni problémák megoldására sokféle megközelítés létezik.
Tulajdonkategória jelentése
A tulajdonviszonyokat számos állam - birtoklás, elidegenítés, felhasználás - fejezi ki. A tulajdon kisajátítása kétféle formában létezik: lehet a társadalmi termelés résztvevői közötti gazdasági kapcsolatok eredménye, vagy a munkafolyamatok közvetlen eredménye. A társadalomon kívül nincs termelés, ezért a társadalomban történő kisajátítás mindig tulajdonviszonyokat jelent.
A vagyon felhasználásának, birtoklásának, elidegenítésének fogalma az anyagi javak társadalmi elsajátításának különböző szintje. Gazdasági értelemben ez tükrözi az emberek közötti társadalmi és termelési kapcsolatokat. A tulajdonjoggal kapcsolatos belső nézeteltérések gyakran elérik azt a kritikus szintet, amely a meglévő szabályozási mechanizmusok felülvizsgálatát igényli.
Az ipari kapcsolatok és a tulajdonviszonyok szoros kölcsönhatásuk ellenére független gazdasági jelenségek. A tulajdonviszonyok mindenesetre nem mindig keletkeznek a termelési kapcsolatok eredményeként. Az ilyen kategória, mint a tulajdon sokfélesége miatt, különös gonddal kell megközelíteni szabályozásának kérdését.
