A zálogjogi megállapodás olyan megállapodás, amelynek értelmében az egyik félnek (a zálogjogosultnak) joga van megtéríteni veszteségeit a másik fél (a zálogjog) vagyonának (zálogjog tárgya) kárára, abban az esetben, ha az adós nem teljesíti kötelezettségeit.
Utasítás
1. lépés
A zálogjog, valamint a jogvesztés, a bankgarancia és a kaució a biztosítási eszköz a kötelezettségek teljesítésének biztosítására. A zálog a szerződés alapján keletkezik, és elválaszthatatlanul kapcsolódik a fő kötelezettséghez. A fő megállapodás érvénytelensége a zálogszerződés érvénytelenségét vonja maga után. E megállapodás megkülönböztető jellemzője, hogy maga az adós és bármely más személy is eljárhat zálogjogként. Bármely vagyon (a lefoglalt vagy forgalomban korlátozott dolgok kivételével), a tulajdonjogok zálogjog alá eshetnek. A lényeg az, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan teljes mértékben fedezni tudja az esetleges veszteségeket a főszerződés be nem tartása esetén (mind az alapvető veszteségeket, mind a pénzvesztést). Azok a követelések, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a zálogjogosult személyéhez, különösen az egészségkárosodás, a tartásdíj stb. Megtérítésének igényei, nem képezhetik zálogjog tárgyát.
2. lépés
A zálogszerződés megkötését követően a zálogjog átadható a zálogjogosultnak, vagy a zálogjogosult birtokában maradhat. A zálogjogosult a szerződés teljes időtartama alatt felhasználhatja a zálogtárgyat. Még az is lehetséges, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlant harmadik félnek eladják, ha azt a szerződés előírja.
3. lépés
A zálogszerződést írásban kötik meg. Az ingatlanok jelzálogkölcsönének közjegyzői engedélye van. Szövegében feltétlenül fel kell tüntetni a zálogjog tárgyát, piaci értékét, valamint a záloggal biztosított kötelezettségre való hivatkozásokat (lényegét, nagyságát és teljesítési idejét). Meg kell jelölni azt is, hogy a szerződő felek melyikének lesz a jelzáloggal terhelt vagyona.
4. lépés
A zálogszerződés megújítása (megújítása) akkor lehetséges, amikor a zálogjog tárgya megváltozik, az eredeti szerződés időtartama lejár (feltéve, hogy egy bizonyos időre kötötték), ha valamelyik felét felváltják (például zálogkötelezett, ha ő és az adós nem egyezik meg egy személyben). A későbbi zálogszerződésnek abban a formában kell lennie, ahogyan az első megállapodást megkötötték. Az eredeti szerződés alapvető feltételeit változatlanul kell hagyni, de a feleknek joguk van kiigazításokat kötni a megkötésének időpontjában és légkörében bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. Csak a fenti kérdésekben való egyeztetés után lehet újból kiadni a zálogszerződést.
