Az új FSES szerint a tanárnak képesnek kell lennie nemcsak az óravázlat készítésére, hanem technológiai térkép formájában történő megtervezésére is. Ezt a koncepciót az ipari technológia területéről kölcsönözték, és a modern módszertanban történő alkalmazása lehetővé teszi a tanulási folyamat korszerűsítését és a tanár órára való felkészülésének csökkentését.
A technológiai térkép lehetővé teszi az oktatási folyamat megtervezését. A tanár feladata létrehozásakor az úgynevezett tevékenységi szemlélet bemutatása a tanulási folyamatban. A folyamatábra az óra egyes szakaszait ismertetve a tanár megtervezi saját tevékenységeit és a hallgatók tervezett tevékenységét. Az alábbiakban bemutatjuk az órák technológiai térképének követelményeit az első osztályokban, és leírjuk annak felépítését.
Modern órai ötletek (azaz órai követelmények):
- az óra célja és céljai világosan és konkrétan vannak meghatározva;
- a fő cél konkrét eredmények elérése (egyetemes oktatási akciók);
- a tanulók motiváltak az órai munkára;
- az óra tartalma kapcsolódik a tanulók személyes tapasztalatához;
- problémás helyzet alakult ki az órán;
- az óra tartalma megfelel a céloknak és célkitűzéseknek: szükség esetén a tananyagban rejlő lehetőségeket felhasználják - kiegészítő anyagokat;
- nyomon követi a tanulói tevékenységek közötti kapcsolatot a céllal (a tervezett eredmények elérése);
- megteremtették a feltételeket a hallgatók önálló munkavégzésére;
- figyelembe veszik a SanPin követelményeit;
- az osztályteremben a tanár feltételeket teremt a tanulók értékelő tevékenységének és reflexiójának kialakulásához.
WPS felépítés:
1. Az a cél, amelyet a tanár el akar érni a tanórán (csak egy cél van feltüntetve, nem szabad összetéveszteni az "óra céljainak" fogalmával). Ha lehetséges, megfogalmazzák az óra problémáját (vagyis ötletét), az óra céljait (a cél elérésének módjait). Tervezett órai eredmények (az UUD leckében alakultak ki) - határozatlan formájú igék kerülnek felhasználásra (lásd FGOS). Az alkalmazott oktatási technológiák és módszerek (beleértve az egészségmegőrző technológiákat is). Használt taneszközök (elektronikus és nyomtatott források, tankönyv, tanulmányi útmutatók, vizuális segédanyagok, felszerelések).
2. A lecke menete. Két oszlopos táblázat jön létre. Az első oszlop neve a „Tanári tevékenységek” (az óra minden szakaszában röviden le kell írnia a tanár tevékenységét olyan szavakkal, mint: „szervez, létrehoz, olvas, közreműködik, segít” stb.). A második oszlop a „Hallgatói tevékenység” (leírható a következő szavakkal: „olvasni, elemezni, feltételezéseket tenni, általánosítani, egyetérteni” stb.). Az óra minden szakaszának végén a tanár szükségszerűen megszervezi a hallgatók ellenőrzési és értékelési tevékenységét, a hallgatók pedig önértékelést végeznek az oktatási tevékenységekről és eredményekről.
Az óra lefolyása 4 fő szakaszból áll, amelyeket tükrözni kell a térképen. A tanár az egyes szakaszokat kisebbekre bonthatja, a saját elképzelésétől függően. Le kell írni a cselekvéseket, nem pedig a hallgatók kívánt válaszait. A közvetlen beszédet a lehető legkevesebbet kell használni, csak akkor, ha lehetetlen leíró fordulattal helyettesíteni.
1. szakasz Az oktatási probléma megállapítása. A tanár problémás helyzetet teremt, és úgy szervezi a hallgatók cselekedeteit, hogy ők maguk (ha lehetséges) megfogalmazzák a problémát. A tanárral együtt a gyerekek meghatározzák az óra témáját. Felülvizsgálják a gyermekek jelenlegi ismereteit és készségeit, amelyekre a megfogalmazott probléma megoldásához szükség lesz.
2. szakasz Kognitív tevékenységek szervezése. A tanár és a diákok tervezik az óra munkáját. A speciális feladatok elvégzése során új ismeretek fedezhetők fel, kialakul az UUD, megoldódik a korábban megfogalmazott probléma stb.
3. szakasz Konszolidáció és beillesztés a tudásrendszerbe. A tanár megszervezi a hallgatók önálló tevékenységét, amelynek célja az ismeretek konszolidálása, általánosítása, elfogadása, beleértve az új ismeretek vagy készségek meglévő ismeretek, önkontroll és önbecsülés stb.
4. szakasz Az oktatási tevékenységek tükrözése az órán. A lecke elején kitűzött cél és a tervezett eredmények összefüggése. A tervezett eredmények elérésének diagnosztikája. A tanulók (és a tanárok) osztálytermi tevékenységének önértékelése. A probléma (vagy tanulási probléma) megoldásának végeredményei a lecke elején megfogalmazódtak. Az új ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazása.
