A követelés költsége az az összeg, amelyet a felperes meg akar kapni az ügy mérlegelésének eredményeit követően. A vita joghatósága és a kereset benyújtásakor fizetett állami vám összege ettől függ. A követelés ára a keresetlevél kötelező eleme, enélkül mozgás nélkül is hagyható. A felperes függetlenül határozza meg a méretét, miközben megadja a számítást.
Szükséges
Igazoló dokumentumok: nyugták, csekkek, becslések, fizetési bizonylatok
Utasítás
1. lépés
A követelés árának meghatározásához ki kell számítani a behajtott összeget, azaz. a kártérítés, a felmerült költségek, a be nem kapott bérek stb. összege Az ár igazolásához csatoljon igazoló dokumentumokat: nyugtákat, csekkeket, becsléseket, fizetési bizonylatokat. Legfeljebb ötvenezer rubel áron a vita a bíró joghatósága alá tartozik. Az erkölcsi kárt a belső meggyőződés alapján értékelik.
2. lépés
Az időszakos kifizetések beszedésekor a követelés költségét az évre eső kifizetések összegeként határozzák meg. Amikor a kifizetések méretének csökkentését követeli, ki kell számolnia, hogy mennyivel csökkennek az év során.
3. lépés
A vagyon visszaszerzésével, a tulajdonjogok elismerésével kapcsolatos követeléseknél meg kell határozni a vagyon értékét. Készletbecslésük, a piaci érték független felmérőjének jelentése alapján lehet megtenni. Ha a tulajdonos szervezet, akkor az egyenleg ára alapján.
4. lépés
Az összegeket beszedő dokumentum, például egy adóhatóság döntésének megtámadása során összefoglalni kell a hátralékokat, a kötbéreket és a bírságokat.
5. lépés
A kereset petíciós részében külön meg kell jelölni az egyes független igények nagyságát. Például a munkahelyi visszahelyezés iránti kérelmeknél határozza meg a kényszerű távollétekért fizetett összeg, az erkölcsi kár összegét.
