A munka termelékenysége a vállalkozás alkalmazottai munkaerő-piaci hatékonyságának mutatója. Jellemzi a kibocsátott termékek vagy szolgáltatások (kibocsátás) mennyiségét a munkaerő-ráfordítás egységére vonatkoztatva.
Utasítás
1. lépés
A munka termelékenységének szintjét két mutató jellemzi: az időegységre jutó teljesítmény (közvetlen mutató) és a termelés munkaerő-intenzitása (fordított mutató).
2. lépés
A munkaidő egységenkénti termelési teljesítményét az előállított termékek mennyiségének és a munkaidő költségének arányában határozzák meg. Megmutatja, hogy fizikai vagy értékbeli szempontból milyen termékmennyiséget hoztak létre az alkalmazottak egy óra, nap, hét, hónap alatt.
3. lépés
Az inverz mutatót - a munka intenzitását - a munkaidő költségének és az előállított termékek mennyiségének arányában számítják ki. Megmutatja, hogy mennyi időbe telt a kimeneti egység előállítása.
4. lépés
A munkaerőköltségek mérésének módjától függően a termelékenység több szintjét különböztetik meg. Az átlagos óránkénti termelést a megtermelt termékek mennyiségének és a meghatározott időtartam alatt ledolgozott munkaórák számának arányában határozzuk meg. Ez a mutató tükrözi a munkavállaló átlagos teljesítményét 1 óra tényleges ledolgozott időre.
5. lépés
Az átlagos napi termelést a megtermelt termékek mennyiségének és a vállalkozás összes dolgozója által ledolgozott munkaórák számának arányában számítják ki. Ez a mutató jellemzi a munkanap ipari felhasználásának mértékét.
6. lépés
Az átlagos havi kibocsátást a megtermelt termékek mennyiségének és a munkavállalók átlagos számának arányában határozzák meg. Ebben az esetben a munkaerő átlagos száma nem a munkaerő költségeit, hanem annak tartalékait jelenti.
7. lépés
Az egy alkalmazottra eső termelés, azaz munkaerő-termelékenységét a következő mutatók szorzataként határozzák meg: átlagos óránkénti kibocsátás, munkanap időtartama, munkanap időtartama (hét, hónap, negyedév), valamint a munkavállalók részaránya az ipari és termelési személyzet teljes számában.
