Az orosz jogszabályok a tömegtájékoztatásról szóló törvényben minden típusú média szabadságát és függetlenségét hirdetik. Ezenkívül tartalmazza az összes alapvető fogalmat és meghatározást a tömegtájékoztatás területén, szabályozza tevékenységük azon aspektusait, amelyek nem korlátozhatók. A törvény tartalmazza a médiumok nyilvántartásának szabályait és a különféle információk terjesztésének eljárását is.
Megengedettnek elismert tevékenységek
A médiatörvény szerint tilos az alábbi tevékenységek korlátozása:
- információk keresése, fogadása és terjesztése bármilyen jogi eszközzel;
- a média regisztrálása, birtoklása, használata és ártalmatlanítása;
- vásárolni, önállóan gyártani, tárolni és használni az információs termékek előállításához és terjesztéséhez használt műszaki berendezéseket, eszközöket, alapanyagokat és anyagokat.
Alapfogalmak és meghatározások
A törvény meghatározza a média szférában használt alapfogalmakat, és egyértelmű meghatározást ad nekik.
A tömeges információk olyan hanganyagok, nyomtatott anyagok, video anyagok és üzenetek, amelyeket emberek széles körének szánnak. Így tömegtájékoztatási eszközként ismerik el a nyomtatott médiát, a video- vagy filmműsorokat, a rádiót és a televíziót, valamint az információknak a határozatlan személyek körében történő terjesztésének minden egyéb formáját.
A tömegtájékoztatás előállítása periodikus nyomtatott kiadványok, hang- és videofelvételek, valamint rádió-, televízió- és filmműsorok egyedi kiadásainak példánya vagy annak példánya.
A médiatermékek terjesztése a termékek eladása különféle formákban, ideértve az előfizetéseket, a terjesztést és a szállítást.
Speciális tömegtájékoztatási eszközök azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyekre vonatkozóan a jogszabályok külön szabályokat írnak elő nyilvántartásba vételükre, tevékenységeikre és információterjesztésükre vonatkozóan.
A szerkesztőség az a testület, amely közvetlenül gyárt médiatermékeket. A szerkesztõbizottság elismert intézmény vagy vállalkozás, valamint magánszemély vagy több személy. A főszerkesztő a főszerkesztő.
Az újságíró a szerkesztőségnek szánt anyagok felkutatása, befogadása, szerkesztése és létrehozása, függetlenül attól, hogy valaki más segít-e. Az újságírót szükségszerűen munkaügyi vagy szerződéses kapcsolatokkal kell összekapcsolni a szerkesztőséggel, vagy tevékenységét a szerkesztőség által biztosított különleges hatáskörök szerint kell folytatnia.
A cenzúra tilalma
A tömegtájékoztatási törvény kimondja, hogy senkinek, szervezetnek, állami egyesületnek, állami szervnek vagy tisztviselőnek nincs joga a tömegtájékoztatási eszközöktől bármilyen termék jóváhagyását követelni.
Tilos bármilyen módon korlátozni a médiatermékek, anyagok, üzenetek és azok részeinek terjesztését.
Tilos bármilyen szervezetet létrehozni, finanszírozni, magánszemélyeket és személycsoportokat bevonni a média cenzúrázása céljából.
Vannak azonban kivételek is. Ha az audio-video anyag szerzője, a nyomtatott kiadvány hivatalos vagy ha ez a személy interjút ad.
A média tevékenységének korlátozása
Az Orosz Föderáció jogszabályai tiltják, hogy a média visszaéljen a szólásszabadsággal és a médiaszabadsággal. Ez azt jelenti, hogy az információs termékek nem:
- bűncselekmények elkövetésére használható fel;
- nyilvánosságra hozni a törvény által védett titkokat;
- felhívja az állampolgárokat terrorista tevékenységekre;
- ösztönözzék a terrorizmust és a szélsőségességet annak bármely megnyilvánulásában;
- az erőszak, a brutalitás és a pornográfia támogatása.
Tilos bármilyen technikai eszközt alkalmazni az állampolgárok tudatának befolyásolására és egészségük negatív befolyásolására. Közülük: rejtett betétek televíziós és rádióműsorokba, videók és filmek, speciális számítógépes fájlok, szövegszerkesztő programok.
Tilos a kábítószerek és pszichotrop szerek (és analógjaik) elkészítésének és használatának módszereivel kapcsolatos információkat terjeszteni, terjesztésük helyeit megvilágítani.
Tilos olyan információkat terjeszteni, amelyek nem tartoznak nyilvánosságra az Orosz Föderáció törvényei szerint.
Hirdető
A médiatörvény számos követelményt és szabályt tartalmaz a reklámozással kapcsolatban.
Például a törvény nem engedélyezi a tisztességtelen és pontatlan hirdetések közzétételét. A tisztességtelen reklámozás alatt a reklámozott termékek és társaik helytelen összehasonlítását értjük, amely olyan reklám, amely rontja a versenytársak termékeinek és maguknak a versenytársaknak a hírnevét. A tisztességtelen reklám tiltott áruk reklámozására és antitröszt szempontból tisztességtelen versenyre is utal. A pontatlan reklámozás egy termékről vagy szolgáltatásról tudatosan pontatlan információ nyújtása.
Ezenkívül a reklám nem ösztönözheti a közönséget illegális cselekmények elkövetésére, kegyetlenségre és erőszakra vonatkozó felhívásokat tartalmazhat, negatív hozzáállást teremthet azokkal szemben, akik nem használják a reklámozott terméket. A reklámhordozók (óriásplakátok, szalaghirdetések) nem zavarhatják semmiféle közlekedés biztonságát.
A reklámozásban tilos pornográf anyagokat, dohányzási és alkoholfogyasztási jeleneteket használni, idegen szavakat és kifejezéseket használva elferdíteni az információkat, utalni arra az államra, amely jóváhagyja a reklámterméket.
Többek között a reklámban:
- tilos obszcén nyelvet és sértéseket használni;
- reklám útján tilos propagandát folytatni;
- az áruk és szolgáltatások árait csak az Orosz Föderáció pénznemében (rubel) kell feltüntetni, és csak rendkívüli szükség esetén - devizában;
- tilos reklámokat bevezetni a gyermekeknek szóló oktatókönyvekbe (tankönyvek, tananyagok).
Nyomtatott újságírás-szabályzat
A sajtó utasítást kap, hogy a nyomtatott kiadvány minden példányában tüntesse fel a kiadvány nevét, az alapítók listáját, a főszerkesztő teljes nevét, a kiadás számát és a megjelenés dátumát. Ezenkívül az újságok kötelesek feltüntetni a lap nyomtatásra való aláírásának idejét, a kiadvány indexét, a példányszámot, egy példány költségét és a szerkesztőség címét.
Tilos propagandát vagy reklámot folytatni nyomtatott sajtóban:
- dohányzó;
- alkoholos italok fogyasztása;
- abortuszt kínáló orvosi szolgáltatások.
Vitatott helyzetek szabályozása
Jelenleg a televízió nagyszámú televíziós műsort sugároz, és törvénysértőket leplez le. E programok és programok készítői ugyanakkor úgy vélik, hogy így védik a fogyasztók jogait. Az újságírók és a forgatócsoportok termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak, hogy ellenőrizzék azok minőségét, ami valójában rendkívül alacsonynak bizonyul. Ugyanakkor a médiamunkások tevékenységük során a médiáról szóló törvény mögé bújnak.
Sok esetben botrányokkal fordul elő e programok forgatása. Szembeötlő példa a "Revizorro" műsor a pénteki tévécsatornán.
Az újságírók viselkedése a forgatás során vitákat okoz az ügyvédek, az ügyvédek és az emberi jogok védelmezői között az ilyen tevékenységek törvényességéről. Az egyik fél azt állítja, hogy egy ilyen forgatás során, így vagy úgy, a tulajdonosok jogait sértik. Mások ösztönzik az újságírók fellépését.
Ha az újságírók cselekedeteit a médiatörvény szempontjából vesszük figyelembe, akkor e törvény keretein belül járnak el. De ha ugyanazokat a cselekedeteket vesszük figyelembe más normatív aktusok szempontjából, tevékenységük során számos olyan jogsértést találhatunk, amely adminisztratív, sőt büntetőjogi felelősséggel is jár.
Az újságírók eljárása a terrorizmus elleni műveletekben
Az újságírói tevékenységekre külön szabályokat állapítanak meg a terrorizmusellenes műveletek (CTO) során. Ebben az esetben az újságíró a CTO létesítményében vagy működési területén tartózkodik a művelet vezetőjének.
A médiának szigorúan tilos bármilyen információt közölnie a művelet taktikájáról, az alkalmazott technikákról és eszközökről. Ha ez az információ újságírókon keresztül jut el a terroristákhoz, az megzavarhatja a műveletet és súlyos emberi áldozatokhoz vezethet.
A terrorellenes műveletben részt vevő alkalmazottakról és hozzátartozóikról szóló információk nyilvánosságra hozatalakor a média köteles betartani az államtitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket.
A médiatörvény legújabb változásai
2017-ben a tömegtájékoztatási törvény 35. cikkét módosították a kötelező kommunikáció tekintetében.
Először is a szerkesztőség köteles a bírósági határozatnak megfelelően ingyenesen és időben közzétenni az üzeneteket. Másodszor, az állami média köteles közzétenni a felsőbb szövetségi és állami szervek üzeneteit.
Az előző változathoz hasonlóan minden média szerkesztősége köteles ingyenesen és a lehető leghamarabb figyelmeztető jelzéseket adni, a lakosság veszélye miatt sürgősségi tájékoztatást adni. Különösen a média köteles információkat közzétenni a lakosság cselekedeteinek eljárásáról, a végrehajtó hatóságok és a helyi önkormányzati szervek üzeneteinek közzétételéről.
