Az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályai megadják az állampolgároknak azt a jogot, hogy vagyonukat bármely örökösnek hagyják. Ahhoz azonban, hogy kiválasztott emberekhez, például szomszédokhoz jusson, számos jogi szempontból jelentős intézkedést kell megtenni.
Az állampolgár halála utáni vagyonelosztási eljárást az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 3. része szabályozza, amelyet hazánk törvénykönyvében 146-ФЗ szám alatt regisztráltak, 201. november 26-án. Ugyanakkor e szabályozási jogi aktus egész szakaszát az öröklött vagyon átruházására fordítják.
Az öröklés általános rendje
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1111. cikke megállapítja, hogy napjainkban hazánkban két fő mechanizmus létezik a vagyon felosztására az állampolgár halála után: az öröklés a törvény és az akarat szerint. A törvény szerint az öröklést akkor kell alkalmazni, ha az elhunyt halála után nem adott parancsot vagyonáról. Ebben a helyzetben a terjesztése a prioritásnak megfelelően történik. Különösen az 1142–1145. Cikkekben a Polgári Törvénykönyv az öröklés nyolc sorát határozza meg, amelyekhez való tartozás a potenciális örökösök elhunytkal fennálló családi kötelékeinek jellegétől függ. A vagyon törvény szerinti megosztása során csak a rokonságon, vagyonon vagy örökbefogadáson alapuló elhunyt jogviszonyhoz kapcsolódó személyek pályázhatnak rá.
Az öröklés átadása kiválasztott örökösöknek
Tehát, ha a halál után rád tartozó dolgokat, pénzt és egyéb értékeket olyan személyekre akar hagyni, akik nem állnak rokonságban veled, például szomszédokkal, akkor előzetesen végrendeletet kell készítenie. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1119. cikke megadja a tulajdon tulajdonosának azt a jogot, hogy bármilyen módon rendelkezzen vele, és bárki számára meghagyja: az ilyen személyek köre jogilag nem korlátozott. Biztosítani kell azonban, hogy a végrendelet a hatályos jogszabályok minden követelményének megfelelően készüljön. Ellenkező esetben az örökhagyó halála után megtámadható az akarat, és az állampolgár tulajdonát másképpen osztják szét, mint akarta.
Ezeket a követelményeket az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1124. cikke rögzíti. Ennek a helyzetnek a fő feltétele a dokumentum írásos formája és közjegyzői igazolása. Ebben az esetben maga a dokumentum szövege kézzel írható vagy nyomtatható, például számítógépen. Mindkét esetben győződjön meg arról, hogy a végrendeletben szerepel-e fordítójának személyes aláírása, igazolva annak hitelességét. Ezen túlmenően, ha az örökhagyó kívánja, az iratot tanúk jelenlétében vagy zárt formában is ki lehet állítani, vagyis úgy, hogy az örökhagyó haláláig senki, köztük a közjegyző sem ismerje annak tartalmát.
