Az Orosz Föderációban és a világ legtöbb országában a büntetőeljárások kontradiktórius eljárásokon alapulnak. A kontradiktórius eljárás két fél - az ügyészség és a védelem - és a tőlük független bíróság létét feltételezi.
A díjat felosztják állami, magán és állami-magán díjakra.
A magánvád eljárás magában foglalja az eljárás megindítását egy bíró által az áldozat vagy képviselője panasza alapján, és a vádlottal való megbékélés esetén az áldozat kérésére a büntetőeljárást megszünteti. Ebben az esetben az áldozat maga képviseli az ügyészséget. Magánvád lehetséges olyan jogellenes cselekmények kapcsán, amelyek nem jelentenek nagy közveszélyt: rágalmazás, sértés, kisebb egészségkárosítás.
Az áldozat bármikor felmondhatja a vádakat, amíg a bíró visszavonul a tanácsterembe. Ha az áldozat érvényes ok nélkül nem jelenik meg a bíróságon, a vád alóli mentességnek minősül.
A magán-állami büntetőeljárás szintén feltételezi az eljárás megindítását az áldozat kérésére, de egy ilyen ügy nem szüntethető meg, ha az áldozatot kibékítik a vádlottal. Ebben a sorrendben a szerzői vagy a találmányi jogok megsértésének eseteit, valamint súlyosító körülmények nélküli nemi erőszakot vizsgálják. Ebben az esetben a bírósági ügyészséget az ügyész képviseli az ügyész személyében - az ügyészség tisztviselője. Bizonyos körülmények között az ügyésznek joga van ilyen ügyet kezdeményezni az áldozat nyilatkozata hiányában. Ez akkor történik, ha az áldozat tehetetlen állapot vagy a vádlotttól való függés miatt nem tudja megvédeni az érdekeit.
A modern jogtudományban a vád domináns formája a nyilvános vád. Az ügyet állami szervek vagy a törvény szerint megfelelő hatáskörrel rendelkező személyek kezdeményezik, és az eljárás megindításához nem szükséges az áldozat beleegyezése. Csakúgy, mint a magán-állami ügyészség esetében, az esetet sem lehet az áldozat kérésére megszüntetni. A bíróságon az ügyészség ügyészként támogatja az ügyészt.
Az ügyész mint az ügyészség képviselője számos hatáskörrel rendelkezik a bírósági eljárásokban. Jogában van keresetlevéllel bírósághoz fordulni. A követeléseket előterjesztő többi személlyel ellentétben nem viseli a jogi költségeket egyidejűleg, nem lehet megtagadni a keresetlevél elfogadásától.
A tárgyalás során az ügyész által képviselt ügyész vádat emel a vádlottal szemben, amelyet a vádirat tartalmaz, javaslatot tesz a Btk. Egyik vagy másik cikkének alkalmazására és büntetés kiszabására, petíciókat tesz, részt vesz a bizonyítékok vizsgálatában és vádló beszéddel beszél. Ha az ügyész a bíróság ítéletét megalapozatlannak tartja, jogában áll a kaszálási eljárásban fellebbezni.
