Az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve olyan fogalmat tartalmaz, mint az „elévülési idő”. Azt az időtartamot nevezik meg, amely alatt az alany jogainak megsértését követelheti.
Utasítás
1. lépés
Az a polgár vagy szervezet, amelynek jogait megsértették, védelem iránti kérelmet nyújthat be a megfelelő igazságügyi hatósághoz. Ebben az esetben a megsértett jog védelmét egy bizonyos időtartamon belül - az elévülési időn belül - végzik. Így a polgári jog elévülése az az időtartam, amelyet a törvény a jogok védelmére állapít meg. Ha az illető ebben az időszakban nem jelentette be jogainak megsértését, akkor a jövőben már nem áll módjában keresetlevelet benyújtani.
2. lépés
Az elévülési idők általános és rövidítettekre oszlanak. Az általános futamidő három év, és minden követelésre vonatkozik, kivéve azokat, amelyekre a törvény csökkentett időtartamot ír elő.
3. lépés
A csökkentett elévülési időt kifejezetten bizonyos típusú követelésekre állapítják meg, például az áruszállításból eredő vitákra. Ezenkívül időtartamuk függ a követelményt támasztó tantárgyaktól: ha az ügyfél a fuvarozóhoz fordul, akkor két hónap, és ha a fuvarozó társaság az ügyfélhez, akkor hat hónap.
4. lépés
A csökkentett elévülési idők bevezetésének oka a viták bizonyos kategóriáinak gyorsított megoldása, amelyek általában a szervezetek között merülnek fel és üzleti szerződések teljesítéséhez kapcsolódnak.
5. lépés
Az elévülési idő elmulasztásának elkerülése érdekében nem csak a törvény által előírt időtartam ismerete, hanem annak lefutásának kezdetének helyes meghatározása is. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szerint az elévülés kezdete egybeesik azzal a pillanattal, amikor a követeléshez való jog felmerül. A jogszabályok különféle utasításokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor történik az alanyi jogok megsértése, és mikor van joga keresetlevelet benyújtani a bíróságon. Például a rossz minőségű áruk átadásából eredő vitákban a követelés joga és az elévülés kezdete azon a napon merül fel, amikor a vevő megállapítja a megfelelő hiányosságokat.
6. lépés
Az elévülés kezdeti pillanatának a törvény szerint való bekövetkezésének gyakori esete az a nap, amikor az illető megismerte vagy meg kellett volna tudnia a jogainak megsértését. Általában az alany azonnal értesül a törvény megsértésének tényéről annak bekövetkeztét követően. De ha egy személy figyelmen kívül hagyja a jogainak megsértését, vagy egyszerűen nem veszi észre tiszteletlenség miatt, például a törvény ismeretlensége miatt, ez nem tagadja azt a tényt, hogy az elévülés megkezdődött. Mindkét esetben ez az a nap, amikor a jogsértés bekövetkezett.