Az igazolási vagy igazolási per a polgári jog egyik módszere, amelyet a vagyon védelmére használnak. Az eljárás nem könnyű, ezért a kereset benyújtása előtt meg kell ismerkednie néhány árnyalattal.
A hitelesítés a vagyon eltávolításának módja egy másik személy vagy jogi személy illegális birtoklásából. Illetékes igazolási kérelem elkészítéséhez jogi segítségre vagy bizonyos ismeretekre lesz szüksége ezen a területen.
Igazolás a római jogban és az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében
Az igazolási igény fogalmát a római jog írja le. Az igazolás fő feladata a tulajdonjogok védelme. A keresetlevél keretében megfogalmazott követelmények arra irányulnak, hogy egy másik személy jogellenes birtoklásából vagyont adjanak vissza a tulajdonosnak.
A római jogban olyan helyzeteket fogalmaztak meg, amelyekben egy igazoló nyilatkozat alapján vagyontárgyat lefoglhattak mind egy gátlástalan tulajdonos (ha azt csalárd módon birtokba vette), mind a törvényes tulajdon (ha vagyont szerzett). gátlástalan tulajdonostól).
Hasonló helyzeteket fogalmaz meg az Orosz Föderáció modern polgári törvénykönyve. Igazolási igényt lehet benyújtani olyan tulajdon ellen, amelyet a tulajdonos ellenszolgáltatás fejében szerzett be, de előtte illegális tulajdonban volt az eladó. Az ingatlant több illegális módon szerezhették meg:
- lopás;
- csaló tevékenységek;
- veszteség.
Továbbá, igazolási igényt lehet benyújtani olyan vagyonra vonatkozóan, amelyet ingyenesen adtak át egy személynek, például adományoztak.
Az igazoláshoz való jog alanyai
Az ingatlan tulajdonosának vagy meghatalmazott képviselőjének joga van igazolást benyújtani. Ebben az esetben a vitatott vagyont igénylő alanynak igazolnia kell jogát. Ehhez meg kell adni a bíróságon az ingatlanok egységes állami nyilvántartásának kivonatát. Kivételt képeznek a 281-FZ számú törvényben előírt esetek. 69.
Bármely ingóság tulajdonjoga a biztosított adásvételi szerződés alapján igazolható, amely szerint a jelenlegi tulajdonos az előzőtől szerezte meg. Az állítás igazolásához a következő tényekre is szükség van:
- A felperesnek tulajdonjoga van a vitatott ingatlanra. Ha a bíróság megállapítja, hogy az ingatlannal való rendelkezés joga semmis ügylet eredményeként jött létre, akkor a tulajdonhoz való jog megtagadva.
- Meg kell állapítani, hogy az alperes jogi alap nélkül birtokolja a vitatott ingatlant. A vitában álló felek között nem lehet megállapodás.
- A fenti feltételek valamelyikének hiányának vagy hiányos bemutatásának ténye a kereset kielégítésének elutasítását is szolgálja.
A követelés elutasítására vagy kielégítésére kizárólag a bíróságon kerülhet sor.
A részvények hitelesítése
A részvényeket az 1996.04.22-i 39-FZ sz. Törvény alapján értékpapírok közé sorolják. A részvényeket csak nem igazolt formában bocsátják ki, és a törvény szerint tárgyakként osztályozzák (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 128. cikke). tulajdonjogok.
Ha az értékpapírokat az egyik szerzői jog tulajdonosa átruházta egy másik tulajdonosra, akkor az Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 149.3. Szakasza szerint előbbi előírhatja az értékpapírok hasonló visszatérítését, valamint a műveletre fordított kiadások megtérítését.
Amit igazolni kell
Annak érdekében, hogy a tulajdonság alkalmas legyen igazolásra, meg kell határozni egy bizonyos tényezőhalmazt:
- A hitelesítési tulajdonságnak szükségszerűen egyedileg meghatározott jellemzőkkel kell rendelkeznie. Ha a tulajdonságnak általános tulajdonságai vannak, akkor azt egyedinek kell lennie.
- A tárgyalás időpontjában lévő ingatlan fizikailag egy másik személy birtokában van.
- A felperes a kialakított eljárásnak megfelelően igazolta az ingatlan tulajdonjogát.
- A felperes bebizonyította, hogy a vita tárgyát törvényellenes módon vonták ki a birtokából.
- A felperes és az alperes között nincs szerződéses viszony.
A bírósági ülés keretében az igazolás tárgya lehet értékpapír és készpénz egyaránt.
Igazolás és visszaszolgáltatás
A hitelesítési és a restitúciós igényeknek eltérő jogi eredete és szubjektív összetétele van.
A hitelesítés olyan tulajdon vitatása, amelyet egy másik szerzői jog jogosultja jogellenesen használ. Ha az ingatlant nem a tulajdonostól, hanem illetéktelen alanytól szerezték be, akkor igazolásról beszélünk. Az ingatlan tulajdonosának vagy meghatalmazott képviselőjének joga van keresetet benyújtani a vitatott ingatlan igazolására.
A visszaszolgáltatás a felek helyzetének helyreállítását jelenti, amelyet érvénytelen ügylet megkötése előtt rendeltek hozzájuk. Ha az egyik fél olyan ingatlan visszaszolgáltatását követeli, amely szerinte egy másik felhasználó szerzett jogellenes ügylet alapján, akkor a követelés konkrét visszaigénylési igényeket fog tartalmazni. Ebben az esetben a domináns jellemző a felek közötti szerződéses kapcsolatok nyilvántartása lesz, amelyeket érvénytelenítettek az ülés során.
A vitatott ingatlan visszaadásának mindkét módszerének jogi eredete kizárja azok egyidejű használatát.
A követelés megfogalmazásának szabályai
Vannak bizonyos szabályok, amelyek alapján igazolási igényt kell állítani. A kérelemnek tartalmaznia kell benyújtásának jogalapját. Igazolási keresetlista esetében ezek a következők:
- információk azokról a körülményekről, amelyek között az ingatlant az igénylő birtokából adták át (ezen információknak tartalmazniuk kell egy meghatározott dátumot);
- azok a körülmények, amelyek mellett az alperes birtokába jutott az ingatlan, feltéve, hogy azokat a felperes általában ismeri;
- megjegyzés a vitatott vagyont érintő szerződéses viszonyok hiányáról a két fél között.
A keresetlevél mellékleteként csatolni kell az USRR kivonatát ingatlanokhoz - igazolások a jogok bejegyzéséről, egyéb dolgokhoz - a megszerzésről szóló dokumentumokat. A hitelesítési igénynek tartalmaznia kell a következő információkat is:
- mindkét fél útlevelének adatai;
- a felperes elérhetőségei;
- a követelés költsége;
- a tulajdonjog igazolása;
- a csatolt dokumentumok listája;
- dátum és a felperes aláírása.
A kérelemhez csatolni kell a jogi szolgáltatások és az állami díjak befizetését igazoló dokumentumot (nyugtát). Az állami vám összege közvetlenül függ a keresetlevél összegétől.
Az igazolási kérelmeket, amelyekben a vita tárgya ingó vagyon, az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell benyújtani. Ha a vita tárgya ingatlan vagy telek, akkor megengedett keresetlevél benyújtása az ingatlan helyén található bírósághoz.
Eset a bírói gyakorlatból
A bíróság megvizsgálta a magánház illegális használatával kapcsolatos igazolási igényt. Az ügy anyagai szerint Smirnova és Smirnov között 50,1 négyzetméter összterületű magánház adásvételi szerződését kötötték. A szerződést hivatalosan bejegyezték a kataszteri szolgálatnál.
A törvényes tulajdonjog alapján Smirnova úgy döntött, hogy javít a házban. De amikor a nő belépett a szobába, kiderült, hogy Ivanova ott lakik. Szmirnova nem adta beleegyezését az ingatlan használatához. Igazolási pert indított a bíróságon, amelyben jogszerűen fogalmazta meg lakóterületének felszabadítására vonatkozó követeléseit.
Ivanova pedig indítványt nyújtott be az eset megfontolására jelenléte nélkül. A bíróság Szmirnova keresetét teljes egészében kielégítette.
