A tennivalók listája olyan eszköz, amelynek hatékonyabbá kell tennie munkáját. Szervezi a napi feladatokat, és elméletileg motiválja őket azok teljesítésére. A gyakorlatban azonban egy ilyen lista nem mindig működik, és nem mindenki számára, mert a klasszikus változat nem mindenki számára megfelelő. Szerencsére vannak alternatívák.
Az angol nyelvű feladatlistát to-do-listnak hívják, ez a név oroszul is átkerült, és a szokásosakkal együtt használják. A listák vezetésének öt legeredetibb módja pedig a következő:
- "1-3-5" elv;
- Bullet Journal;
- Tennivaló;
- Zen rendszer a termelékenység;
- Stop listák.
Az 1-3-5 elv megváltoztatja a klasszikus feladatütemezés alapját. Általában 1-től a végtelenig számokkal megy. Az "1-3-5" -be pedig csak egy fő feladatot kell leírnia naponta. Hozzáadódik 3 közepes fontosságú és térfogatú erő és 5 kicsi. Kicsik - azokat, amelyeket el lehet halasztani holnapra, ha ma nincs elég erő. Az "1-3-5" listát este írják, így később reggel láthatja, mi van a napirenden.
Ha a munka dinamikus, és nincs lehetőség arra, hogy kitaláljuk, milyen feladatok lesznek, a hármasok vagy az ötösök üresen hagyhatók. Ez rugalmasabbá teszi a listát.
A Bullet Journal egy olyan rendszer, amely megszervezi a papírütemezést, valamint egy elektronikus tervező. A használatához a következőkre van szüksége:
Számozza meg a napló oldalait.
- Az első oldalon hozzon létre egy tartalomjegyzéket, amely segít megtalálni a szükséges adatokat a naplóban.
- Hozzon létre egy hónapra egy naptárt olyan eseményekből, amelyek valószínűleg nem változnak.
- Egy másik oldalon hozzon létre egy tennivalók listát erre a hónapra.
- Fontos, hogy a jegyzékeket használja a hónapra, a hétre és a napra.
- De a legfontosabb az oldalszámok felvétele a tartalomjegyzékbe.
A tennivaló párhuzamosan fut a klasszikus tennivalók listájával. Ez azért van, hogy motivált maradjon. Az emberek elveszítik, amikor látják, hogy a tervezett 10 közül csak 5 dolgot tettek meg. A tennivaló annak az elvnek megfelelően működik, amely mindenképpen támogatja a motivációt, mert amit már megtettek, azt egy ilyen listán rögzítik.
Például egy személy azt tervezte, hogy három cikket ír, újból felakasztja a függönyöket, sétáltatja a kutyát, és elviszi az állatorvoshoz. Este pedig a klasszikus feladatlista szerint úgy látja, hogy nem volt ideje háromból egy cikket írni, és nem jutott el az állatorvoshoz. De a tennivalót szemügyre véve ez a személy felfedezi, hogy 3 cikkből 2-t írt egy nap alatt, meghúzta a függönyt és sétált a kutyával. Örül. És még többet akar tenni holnap. A motiváció továbbra is fennáll.
A Zen Productivity System egy olyan technika, amely növeli a személyes teljesítményt. A használatához a következőkre van szüksége:
- A feladatlistákat ossza fel területek szerint: munka, feladatok, házimunkák stb. Ezen listák mindegyikébe csak azokat a feladatokat írja be, amelyek a területéhez kapcsolódnak.
- A listákat folyamatosan frissíteni kell. Ezért javasoljuk, hogy a hirtelen felmerülő feladatok vagy ötletek felírása érdekében mindig vigye magával telefonját, táblagépét vagy papíros füzetét.
- A feladatoknak valóban relevánsaknak és fontosaknak kell lenniük.
Egy ilyen rendszer lehetővé teszi, hogy most, valós időben koncentráljon a cselekvésre és a tervezésre.
A stoplisták, amint első pillantásra tűnik, lényegükben teljesen ellentmondanak a do-do tervezésnek. A valóságban azonban ez nem így van.
A stop lista az időigényes szokások elleni küzdelemen alapul. A lényeg az, hogy egy ilyen listának tartalmaznia kell azokat a dolgokat, amelyektől az emberek meg akarnak szabadulni: nem esznek éjszaka édességet, leszoknak a dohányzásról, nem használják a közösségi hálózatokat stb. A lista ezen változata nemcsak a felesleges szokásoktól való megszabadulást teszi lehetővé, hanem azt is, hogy mi lássa el az embert.
Ha rendszeresen állítja össze a megállási listákat, akkor év végén elolvashatja azokat, és értékelheti, hogy mennyi előrelépés történt ez idő alatt. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen lap megfelelően működjön, figyelembe kell venni az időzítést: ki kell számolni, hogy az egyes rossz szokások mennyi időt vesznek igénybe, és határidőt szabni rá. Például legfeljebb 2 cigaretta naponta, vagy legfeljebb 20 perc a közösségi médiában. A határt fokozatosan csökkenteni kell.
