Az emberek mindenkor a lehető legjobban próbálták megvédeni magukat mindenféle természetes, társadalmi, emberi eredetű veszélytől. A biztosítás univerzális eszközzé vált, amely hozzájárul e célok eléréséhez, amely egyfajta gazdasági kapcsolat, amelynek célja az emberek és tevékenységeik védelme a különféle veszélyektől.
Tág értelemben a biztosítás különféle típusú biztosítási tevékenységeket foglal magában: biztosítás, viszontbiztosítás, együttbiztosítás, amelyek általában biztosítási fedezetet jelentenek. Szűken vett értelemben a szerződő és a biztosító között szerződéses alapon létrejövő jogviszonyt jelent a szerződő vagyoni érdekeinek védelme érdekében bizonyos számára kedvezőtlen események - biztosítási események esetén.
A biztosítás lényege abban rejlik, hogy az ezt a jogi intézményt igénybe vevő személyek biztosítási védelmet kapnak, amely abban áll, hogy előzetesen pénzeszközöket képeznek a vagyonuk, életük és egészségük, üzleti kockázataik stb. Biztosítási esemény esetén a károsult pénzbeli kártérítést kap ettől az alaptól, amely fedezi az okozott kárt.
A biztosítási tevékenységek típusainak osztályozásához számos megközelítés létezik. A legelterjedtebb változatban két típust különböztetnek meg: életbiztosítás - személyes - és minden más biztosítási típus, amely nem kapcsolódik életbiztosításhoz (vagyonbiztosítás).
A személyi biztosítás a személyek vagyoni érdekeihez kapcsolódik, amelyek közvetlenül kapcsolódnak életükhöz, egészségükhöz, a munkaképesség esetleges változásaihoz és a jövőbeni nyugellátásokhoz. A vagyonbiztosítás tárgya kizárólag a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni érdekek - a tulajdonjog, a használat és a vagyon elidegenítésének kérdései.
A szövetségi törvény "A biztosítási üzletág szervezéséről az Orosz Föderációban" két biztosítási formát ír elő: kötelező és önkéntes. Az állam kötelezővé teszi az elsőbbségi tárgyak, azaz a védelem érdekében. olyan esetekben, amikor az okozott kár anyagi megtérítésének szükségessége nemcsak konkrét egyének, hanem az egész társadalom érdekeit is érinti.
A kötelező állami biztosítást költségvetési pénzeszközökért biztosító szervezetek végzik. Az önkéntes biztosítás a kötelezővel ellentétben kizárólag a biztosító és a szerződő között önként megkötött szerződés alapján keletkezik. A biztosítási szerződést egy biztosítási kötvény kiállítása erősíti meg.
