Munkahelyre történő jelentkezéskor fontos megismerkedni nemcsak a munkáltató követelményeivel, hanem a meglévő állami képesítési előírásokkal is. A legtöbb esetben tanácsadó jellegűek, és a vállalat vezetője nem köteles ezeket alkalmazni. De a törvény előírja, hogy számos olyan szakmai terület létezik, ahol az alkalmazottaknak szigorúan be kell tartaniuk a kidolgozott normákat oktatás, képesítés, ismeretek, készségek és munkatapasztalat tekintetében.
A szakmai színvonal a munkavállaló képesítésének szintjét jelenti, amelyet a jogalkotó állapított meg az egyes beosztásokra és szakmákra. Kezdetben ezt a mutatót használták ajánlott módszertani útmutatóként a munkáltató és a személyzeti osztály számára. 2016. június 1-jén hatályba lépett az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének néhány, a szakmai normák tárgyát érintő módosítása. Egyes beosztások és szakmák esetében a követelmény betartása előfeltételsé vált.
Mi a szakmai színvonal?
Mielőtt arról beszélne, hogy mit tartalmaz a szakmai szabvány és kire vonatkozik konkrétan, meg kell értenie, miről van szó. A szakmai színvonal a munkavállalók képesítésének törvényi szintje egy adott tevékenységi területre vonatkozóan. Most mindegyik munkaterületnek megvan a maga szakmai színvonala, amelyet a munkáltató tetszés szerint alkalmazhat. Vannak olyan iparágak, ahol ezt kudarc nélkül kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkavállaló képesítését egy bizonyos szakmai ismeretként értjük. Oktatásról, készségekről és munkatapasztalatokról szól.
A Munkaügyi Minisztérium foglalkozási normákat dolgozott ki minden egyes munkaterületre. Ma helyettesítik a HR osztály munkatársait olyan módszertani dokumentumokkal, mint az Egységes képesítési referenciakönyv és az Egységes tarifa- és képesítési referenciakönyv. Az új szabványok részletezik a munkavállaló munkaköri funkcióit, ami jelentősen leegyszerűsíti a munkáltató és a személyzeti tisztviselők életét. Ez a pont megvédi a munkavállalókat azoktól a helyzetektől is, amikor a munkáltató megpróbál több felelősséget kijelölni egy bizonyos beosztású alkalmazottnak alacsonyabb fizetésért.
A 2016-os év nemcsak a szakmai előírások bevezetése szempontjából volt jelentős, hanem az is, hogy a Munkaügyi Minisztérium hivatalos pontosításokat készített hozzájuk, és meghatározta alkalmazásuk eljárását is.
Milyen célokra vezették be a szakmai normákat?
A Munkaügyi Minisztérium 2016. április 4-én, 14-0 / 10 / 13-2253 sz. Tájékoztató levelében részletesen kifejtette, milyen konkrét célokra vezették be a foglalkozási normákat. E normatív dokumentum kidolgozói szerint képesítési szabvány szükséges a meglévő szakmákkal kapcsolatos információk cseréjéhez és fenntartásához, valamint az adott pozícióra vonatkozó jelenlegi követelmények mennyiségéhez. A szigorú előírások megléte sok munkáltatót megment a felesleges költségektől, ha új alkalmazott felvételekor egyértelműen tudják, milyen követelményeket támasztanak az üres állás alapján. Így csak azok az emberek pályázhatnak megüresedő állásra, akik rendelkeznek a szükséges végzettséggel és tapasztalattal. A Munkaügyi Minisztérium szakemberei úgy vélik, hogy ily módon jelentősen javítható a munka minősége és hatékonysága, miközben a verseny magas szinten marad.
A szakmai előírásokat a személyzet kiválasztásáért felelős szakember alkalmazza. A következő okokból előnyösek a munkaadó számára:
- Egyszerűsítse a munkavállalói menedzsment területét.
- Segítenek a magas színvonalú személyzeti politika kialakításában.
- Javaslati rendszer létrehozása bizonyos pozíciókhoz.
- Ezek tartalmazzák az egyes alkalmazottak funkcióinak munkalistáját.
- Ne igényelje a munkaköri leírások további fejlesztését (mindent a szabvány már megfogalmazott)
- Állítsa be az állami alkalmazottak fizetését.
A Munkaügyi Minisztérium szakemberei azt jósolják, hogy a jövőben az ilyen előírások meglétét és lényegét még a szakképzés során (intézetekben, egyetemeken és főiskolákon) is figyelembe veszik az illetékes szakemberek szabadon bocsátása során.
Kik számára váltak kötelezővé a szakmai előírások?
Kezdetben a szakmai normák és azok alkalmazásának témája még 2012-ben felmerült. Aztán feltételezték, hogy ezek ajánlási jellegűek lesznek, és minden munkáltató maga dönthet arról, hogy alkalmazandó-e alkalmazottaikra vagy sem. De az ezen a területen folytatott heves viták miatt a kormány úgy határozott, hogy jóváhagyja azon szakmai területek listáját, amelyek esetében az ilyen előírások alkalmazása kötelezővé válik. A Munkaügyi Minisztérium hivatalos portálja a szakmák nyilvántartását tartalmazza, amely több mint 800 dokumentumot tartalmaz a munkakörökről és a velük szemben támasztott szakmai követelményekről. A szakmai előírásoknak való megfelelés kötelezővé vált a következő szakterületek képviselői számára:
- Könyvelők és főkönyvelők.
- Tanárok.
- HR vagy más HR szakemberek.
- Ügyvédek.
- Közgazdászok.
- Orvosok.
Ez a lista tartalmazza az önkormányzati és állami intézmények alkalmazottait is.
Szakmai szinten a szabványok betartása a következő területeken kötelező:
- Egészségügy.
- Oktatás.
- Szociális Szolgálat.
- Pénzügyi tevékenység.
- Jogi irány.
- Épület.
Ennek a listának tartalmaznia kell a mezőgazdaságot, az atomenergiát, a közlekedést, a vegyipart és az élelmiszeripart, valamint az elektronikai és internetes technológiákat.
A munkaadóknak a foglalkozási normákat kell alkalmazniuk azokban a munkaügyi ágazatokban, amelyek a Munka Törvénykönyve alapján előírják a kötelező szakképesítés - a szakirányú oktatás - rendelkezésre állását. Ebben az esetben a kidolgozott szabványok egyszerűen kiegészítik azon kötelező követelmények listáját, amelyeket a legfontosabb pozíciókra vetnek ki.
Vessünk egy pillantást több külön állás szakmai színvonalára.
A főkönyvelő szakmai színvonalának követelményei
A könyvelő a pénzügyi tranzakciók és a gazdasági számvitel szakterülete. Ez a szakma meglehetősen nehéz és nagy felelősséggel jár. Nem meglepő, hogy szigorú követelményeket támasztanak az ilyen pozícióra pályázó személlyel szemben. A főkönyvelőre vonatkozó követelmények állami szabványa tartalmazza a "Számviteli tevékenységről" szóló szövetségi törvény alapjait. Innen a munkaköri felelősségre vonatkozó utasítást vették át, amelyből az következik, hogy a fő könyvelő vezeti a fő pénzügyi kimutatásokat a vezető számára. Ebből következik, hogy az ilyen pozíciót betöltő személynek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:
- Felsőoktatás.
- Legalább 3 éves munkatapasztalat.
- Ismerje a pénzügyi kimutatások elkészítésének eljárását, és azokat időben végezze el.
- Ismerje a pénzügyi kimutatások IFRS szerinti elkészítésének alapelveit, és időben tegye meg.
- Fenntartja a belső ellenőrzést a számvitel felett, rendszeres pénzügyi és számviteli jelentéseket készít
- Az adózási nyilvántartások megfelelő vezetése és ennek megfelelő megtervezése.
A tanár szakmai színvonalának tartalma
A tanár szakmai színvonala valójában nem sokban különbözik az "Oktatásról" szóló szövetségi törvénytől. Bár tartalma tartalmaz rendelkezéseket és egyéb szabályozásokat erről a munkaterületről. A pedagógiai normák egyike azon keveseknek, amelyek folyamatosan változnak és frissülnek. Minden tanár köteles:
- Rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. Akik középiskolai végzettséggel végeznek szakmai tevékenységet, a munka megszakítása nélkül felsőoktatást kaphatnak.
- Legyen szakiránya a tanított tárgynak.
- Legyen képes megtervezni az órákat és kvalitatív elemzést készíteni tanulóik oktatási tevékenységének eredményeiről.
- Ne csak oktatási, hanem laboratóriumi és kísérleti módszereket is birtokoljon.
- Tudjon eligazodni a hallgatók egyéni jellemzőiben.
- Rendelkezzenek a hallgatók tudásának kompetens és helyes értékelésének módszereivel.
Fontos tudni, hogy a különféle életkorú diákokkal folytatott oktatási munkához külön szakmai előírások vonatkoznak.
Az ügyvédek szakmai színvonalának lényege
A jogtudomány egy nagyon tág és összetett tevékenységi terület. Az ezen a területen dolgozó szakemberek számára külön szakmai előírások is érvényesek, amelyek a következők:
- A speciális oktatás (középfokú vagy magasabb szintű) jelenléte.
- Szakirány ismerete (jogterület).
- Az irodai munka alapjainak ismerete.
- A perek és a folyamat alapjainak ismerete.
Ennek a szakmának a szakterülettől és a beosztástól függően több különböző szakmai szabványt dolgoztak ki. Például megoszlanak a normák állás szerint: jogi tanácsadó, ügyvéd a vállalkozásnál vagy köztisztviselő.
Az állami és önkormányzati intézmények szakembereit a szakmai előírásoknak megfelelően kell alkalmazni, a rendvédelmi és igazságügyi tisztviselőkről nem is beszélve. Az utolsó kategória emellett kötelező tanúsítás alá tartozik.