A jelenlegi büntetőeljárási jogszabályokkal összhangban a legmagasabb mértékű visszatartás a fogva tartás. Ezt az intézkedést a bíróság bizonyos kategóriájú bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak és vádlottak, valamint más kivételes esetekben kiszabhatja.
A bíróság ítéletéig tartó időszakra visszatartó intézkedéseket szabnak ki bűncselekmény elkövetésével vádolt gyanúsítottakra. A legmagasabb mértékű visszatartást őrizetbe veszik, amelynek kinevezésének kizárólagos jogát a bíróság kapja meg. Az általános szabály meghatározza, hogy ez a visszatartó intézkedés csak olyan bűncselekmények elkövetése esetén választható ki, amelyekért három évnél hosszabb időre terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ebben az esetben is a bíróságnak arra a következtetésre kell jutnia, hogy lehetetlen meghatározni egy másik, enyhébb korlátozó intézkedést a nyomozás, a nyomozás, a tárgyalás időtartamára. Ugyanakkor az intézkedés célját formalizáló bírósági határozat nem lehet ésszerűtlen, tartalmaznia kell olyan konkrét körülményekre való hivatkozásokat (például az operatív-kutatási tevékenység eredményeire), amelyek az ilyen döntés indokául szolgáltak.
A tőke korlátozás kinevezésének kivételes esetei
Bizonyos esetekben a bíróság a legmagasabb mértékű visszatartást még gyanú esetén is kiszabhatja, vádat emelve egy kisebb súlyú jogellenes cselekmény elkövetésével, amelynek felelőssége nem éri el a három év börtönt. Ez a lehetőség olyan esetekben lehetséges, amikor nem sikerült megállapítani a gyanúsított vagy a vádlott személyét, valamint az Orosz Föderációban állandó lakóhely hiányában. Ezen túlmenően az őrizet kinevezése lehetséges egy ilyen személy nem kielégítő magatartása esetén, ami egy korábban kijelölt megelőző intézkedés megsértését, a bírósági és nyomozó szervektől való menekülést jelenti. Ha ilyen intézkedést alkalmaznak egy kiskorú ellen, akkor gyanúsítani kell őt, súlyos váddal, különösen súlyos bűncselekménnyel vádolni (kivételes esetekben megengedett az átlagos súlyú bűncselekmény börtönbüntetése).
A halálbüntetés kinevezésének eljárása
Az előzetes letartóztatás formájában történő megelőző intézkedést a bíró csak akkor nevezi ki, ha a nyomozó, a nyomozást végző tisztviselő erre vonatkozó kérelmet nyújt be. Ezek a tisztviselők kötelesek írásban alátámasztani az adott intézkedés választásának szükségességét, és érveiket alátámasztó bizonyítékokkal szolgálniuk. A megelőző intézkedés elrendelésének kérdését külön bírósági ülésen oldják meg, amelyre a gyanúsítottat vagy a vádlottat kötelezően eljuttatják. A petíció elbírálásakor a bíró megadhatja vagy megtagadhatja ennek az intézkedésnek az alkalmazását. A második esetben a bíróság önállóan rendelhet házi őrizetet vagy óvadékot.
