A büntetések alkalmazásának jogellenességét a bírósághoz vagy más állami szervhez benyújtott panasszal kell igazolni. Ebben az esetben bizonyítékot kell szolgáltatni a felelősségre vonás során elkövetett bűncselekmény vagy jelentős jogsértés hiányáról.
A szankciók alkalmazásának törvénytelenségét bizonyítani teljesen lehet, de az állampolgárok gyakran nem tudják, melyik hatósághoz kell panaszt benyújtaniuk, hogyan igazolják saját álláspontjukat. Az adminisztratív felelősségre vonás minden esetben két szervhez fordulhat panasz. Az első a bíróság, a második pedig a felsőbb hatóság (a bírságot kiszabó tisztviselővel kapcsolatban). A leghatékonyabb a bírósági fellebbezés, mivel a bíróságon nő az eljárási és egyéb okok alapján a kérelmező esélye az említett felelősségre vonásról szóló határozat megsemmisítésére.
Mit kell tartalmaznia a panasznak
A bírságot kiszabó határozat elleni panasznak nemcsak a szükséges részleteket, hanem konkrét érveket, bizonyítékokat is tartalmaznia kell, amelyek alapján a büntetés megszüntethető. Nem szabad támaszkodnia az ilyen bizonyítékok bíró vagy más tisztviselő általi független keresésére, mivel az esetleges bűnösnek kell bizonyítania az ügyét. Általában olyan bizonyítékokat használnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak magához a jogsértéshez, valamint különféle eljárási szabálysértésekhez, amelyeket az állami szervek alkalmazottai gyakran az igazságszolgáltatás elkövetésének szakaszában követnek el. Ezért a fellebbezés jogától nem szabad lemondani, még akkor sem, ha helytelen magatartás áll fenn. Például, ha nincs bizonyíték, amely megerősítené egy személy értesítését a bűncselekmény ügyének időpontjáról, megfontolásának helyéről, a megfelelő határozatot eljárási okokból feltétel nélkül fel lehet mondani.
Az eljárási jellemzőknek való megfelelés
A panasz benyújtásakor fontos tisztában lenni olyan eljárási jellemzőkkel, amelyeknek a kérelmezőnek meg kell felelnie. Különösen az adminisztratív felelősségre vonásról szóló határozatok fellebbezése során nem kell megfizetni az állami díjat, ami azt is jelzi, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni a büntetés elkerülése érdekében. Ennek ellenére a kérelmezőnek be kell tartania a panasz benyújtásának határidejét, mivel az esetek többségében egy közigazgatási szankcióval sújtott személy csak tíz napot kap. Ezen időszak lejárta után a határozat életbe lép, megkezdődik annak önkéntes végrehajtásának határideje. Ha a fellebbezési határidőt elmulasztják, akkor nincs gyakorlati esély a bírság törlésére.