A könyvelő biztosítja a vállalat könyvelését, az adók és járulékok helyes kiszámítását, a fizetések időben történő átutalását, és számos más fontos ügyet is elvégez. Az adóhivatallal és a különféle pénztárakkal való kapcsolatok az ő szakmaiságától függenek.
Személyes tulajdonságok
A könyvelő minden nap rengeteg dokumentumot kap, amelyeket osztályozni, ellenőrizni és helyesen be kell vezetni a könyvelési programba. A szervezet minden hónapban köteles befizetni a munkavállalók fizetéséből a nyugdíjpénztárba, valamint a szociális és egészségbiztosítási pénztárakba fizetendő járulékokat. Szükséges továbbá az adók időben történő kiszámítása és átutalása, valamint a nyilatkozatok és jelentések benyújtása az IFRS, a PFR, az FSS és a statisztikai hatóságok felé. Ezért a könyvelő szakterülete felelősséget, törődést és felkészültséget igényel a monoton tevékenységekhez. A pénzügyi tisztnek szervezettnek és elemzőnek kell lennie.
A jogszabályok gyakran változnak, és egy könyvelőnek időben meg kell tanulnia az újításokat, hogy ne tévedjen az elszámolással és az adók és díjak kiszámításával. A szakembernek folyamatosan fejlődnie kell: tematikus újságokat, folyóiratokat és weboldalakat kell olvasnia, szakmai szemináriumokon kell részt vennie, és szükség esetén további oktatásban kell részesülnie a tanfolyamokon.
Folyamatos szakmai fejlődés
Egy fiatal könyvelő általában ismeri a számvitel alapjait, de ez nem elegendő a könyvelés önálló fenntartásához egy szervezetnél. A munka során az új alkalmazottnak el kell sajátítania a munka különféle szakaszait: a tárgyi eszközök, az áruk és az anyagok elszámolását, a készpénzes tranzakciókat, a folyószámla vezetését, az értékesítés elszámolását, a fizetések kiszámítását, az adó elszámolását. Ezek a webhelyek szinte minden szervezetben megtalálhatók. Ezenkívül minden vállalatnak megvan a sajátossága. Például a gyártás, az építés, a kereskedelem és a szolgáltatások nyújtása különböző számviteli módszereket jelent. Ezért a hivatásos könyvelőnek folyamatosan készen kell állnia az új munkaterületek fejlesztésére és elsajátítására.
A fő szabályozási dokumentumok, amelyekre a szakemberek rendszeresen hivatkoznak: Adó- és Munka Törvénykönyve, „A számvitelről” szóló szövetségi törvény, Számviteli szabályzat, 212-FZ a biztosítási díjakról. Naprakész információkat szerezhet olyan információs és jogrendszerekből, mint például a „Tanácsadó” vagy a „Garancia”.
A könyvelőnek ismernie kell a különféle adórendszereket: OSNO, ONS, UTII, PSN. Ezenkívül a szakembernek elképzelnie kell a fő adók kiszámításának módját. Ez segít kiválasztani a vállalat számára legoptimálisabb adórendszert, és jogi eszközökkel minimalizálja a költségvetésbe történő befizetéseket.
