Az előzetes eljárás a polgári jogi kapcsolatokban részt vevő felek közötti tárgyalások vagy követelés útján történő vitarendezés. Ez a kifejezés néha közvetítési eljárást is jelöl, ha azt azelőtt hajtják végre, hogy az érdekelt személy bírósághoz fordulna.
Az előzetes eljárás olyan folyamat, amelynek során a polgári jogi kapcsolatokban részt vevő felek bírósági eljárás nélkül próbálnak megoldani a felmerült nézeteltéréseket. Ebben az esetben az előzetes eljárás lefolytatható önállóan vagy szakmai közvetítő bevonásával, akit közvetítőnek is neveznek. Bizonyos esetekben a polgári jogi szerződésben részes felek a megkötött megállapodás szövegében előírják a kötelező előzetes eljárásokat kereseti eljárás formájában. Ezen túlmenően a vitatott kérdések önjóváhagyásának eljárása megállapodás hiányában is lehetséges (például amikor károkozásból adódó kötelezettségek merülnek fel).
Tárgyalási és követelési eljárás viták rendezéséhez
Az előzetes eljárások fő típusai a tárgyalási folyamat, valamint az érdekelt fél írásbeli követelés kötelezettségének megküldése, arra válasz érkezése. Ha a polgári jogi szerződés külön rendelkezést tartalmaz a kereset bíróság előtti kötelező benyújtásáról, ez a szabály a felek számára kötelezővé válik. Ha nem követik a kereset előzetes benyújtását, akkor a bíróság egyszerűen nem veszi figyelembe az ilyen megállapodás alapján felmerülő vitát. A nézeteltérések tárgyalásos rendezésének feltétele azonban nem kötelező az érintett kapcsolat résztvevői számára, még akkor sem, ha ezt írásban rögzítik a megállapodásban. Ha az egyik fél nem akar részt venni a tárgyalásokon, hanem egyszerűen bírósághoz fordul, akkor az ilyen kérelmet az előírt módon elfogadják és megvizsgálják.
Vita rendezése közvetítő bevonásával
Gyakran a felek nem tudják önállóan megoldani a különféle okok miatt felmerült nézeteltéréseket, ideértve a kölcsönös sérelmeket, a konstruktív kétoldalú párbeszédbe való képtelenséget és egyéb körülményeket. Ezekben az esetekben lehetőség van harmadik fél - szakmai közvetítő bevonására is, akit közvetítőnek hívnak. Az ilyen közvetítők tevékenységét külön törvény szabályozza, és fő feladatuk a konfliktusban álló felek közötti megállapodás megkötése, a probléma kompromisszumos megoldása bírósági eljárás nélkül. Néha közvetítő is részt vesz a keresetlevél benyújtása után, de ez az eset már nem vonatkozik az előzetes eljárásokra, mivel a per legjobb esetben a békés megállapodás megkötésével zárul.
